Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Hogy tudnám jobban élvezni az...

Hogy tudnám jobban élvezni az apaságot?

Figyelt kérdés
Imádom a gyermekeimet, viszont folyton kiakasztanak. A "szabadidőm" 99%-át a családdal töltöm. Nehezen megyek el bárhova is, mert tudom, hogy akkor a feleségemet megszivatom egy estére, hogy rá hagyom őket. Fordítva is így van, bár ő kicsit kevesebbszer megy el. Azt érzem, ha kicsit nagyobbak lesznek talán könnyebb lesz, de hirtelen megöregedni sem akarok. Van itt valaki, akinek sikerült elérnie, hogy ne kelljen magát feladnia, de teljes értékű apa is tudott maradni?

2023. nov. 27. 14:43
1 2 3 4
 21/37 A kérdező kommentje:
Mivel akasztanak ki? Például azzal, hogy minden egyes pillanatban ébernek kell maradni, nehogy a nagyobb viccből megölje a kisebbet. Hogy mindig azokkal, vagy úgy akar játszani, amivel nem szabad. Egyik nap imádnak fürdeni, másik nap az istenért sem lehet beparancsolni őket a kádba. Húh tudnám még sorolni...
2023. nov. 27. 19:49
 22/37 anonim ***** válasza:
0%
Szóval magyarul neveletlenek
2023. nov. 27. 19:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/37 anonim ***** válasza:
100%
Persze, mindenki neveletlen, aki gyerekként viselkedik. Gondolom, a te gyerekeid mindenben szót fogadnak az első figyelmeztetés után.
2023. nov. 27. 20:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/37 A kérdező kommentje:

Nem használnám ezt a kifejezést, inkább elevenek. A nagyobbikat oviban és korábban a bölcsiben is folyton dicsérték, hogy milyen szófogadó. Ez egyébként szintén kicsit bosszantó, nagyszülőkkel, barátokkal, "idegenek" előtt mindig sokkal jobban viselkednek. Elmennek aludni ha fáradtak. Velünk nem, 10-ből 8-szor a kérésre, könyörgésre süket fülekre találok, ordítani még nem szeretnék rendszeresen...

De tényleg nem ezt a részét szeretném kihangsúlyozni, hétvégente, vagy amikor nem vagyok fáradt, akkor sokkal türelmesebb vagyok, szótérteni is egyszerűbb velük, jobban is lefáradnak a közös programok alatt. Viszont amikor előtte már dolgoztam 8-9 órát, egyszerűen nincs rá úgy energiám. Viszont mivel a hétvége sem telhet teljesen pihentető dolgokkal, ezért egyre és egyre fáradtabb vagyok, nem tudok feltöltődni. Régen megtehettük, hogy egy fárasztó hét után, 1 napot csak az ágyban töltöttünk, most nem.

2023. nov. 27. 20:09
 25/37 anonim ***** válasza:
83%
20# Olyan jól leírta. Nekem is fura,hogy valakinek ennyire nincs igénye magára is. De én azokon az ismerősökön látom ezt,akiknek gyerek előtt sem volt semmire igénye,0 hobbi bármi,bejárt dolgozni,0 karrier,hazament,nézte a falat és a gyerek dobott az életén kizárólag. Anya is ilyen volt,ő az,aki miután elköltöztünk szinte depressziós lett. Azóta se találta meg magát. Mert előttünk és mellettünk se volt rajtunk kívül élete. Na itt is ilyesmi kaliberű lehet pár ember. Ők lesznek azok,akik majd ráakaszkodnak a felnőtt gyerekük életére.
2023. nov. 27. 20:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/37 anonim ***** válasza:
77%
22#-es akkor a te gyerekeid gondolom növényként ülnek egyhelyben csendben. :D
2023. nov. 27. 20:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/37 anonim ***** válasza:
78%
Szerintem ez teljesen normális érzés kérdező egyébként. Beszéljétek meg és ha szívás ha nem,menj el kikapcsolódni te is. Muszáj feltöltődni.
2023. nov. 27. 20:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/37 anonim ***** válasza:
33%

"Azért fura, hogy valaki nem vágyik elolvasni egy jó könyvet, mittudomén, horgolni, horgászni, beszélgetni egy jót a barátokkal, "


Soha annyit nem olvastam, mint amikor a gyerekekkel voltam otthon. Jó, hazudok. Azóta, hogy kicsit nagyobbak (4, 8), megint van annyi időm. És az a "meglepő", hogy ehhez se szitter, se nagyi, se az apjuk segítsége nem kellett. Pedig a nagyobb tartós beteg is.

Extrább hobbim valóban nincs. Csak olvasás, filmnézés, nyelvtanulás. Ezekre mindig van időm. Leginkább este. Eljárni nem. A munkatársaim pont leszívják az energiámat, estére nem vágyok többre a családomnál.

"Lelki szegény" lennék ettől? Aligha.

2023. nov. 27. 20:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/37 anonim ***** válasza:
77%
A férjemen látom, hogy marha nehéz megtalálni az egyensúlyt. Ha a saját igényeit teljesen háttérbe szorítja, akkor feszült, ha pedig sokat megy el, akkor tényleg úgy érzem, hogy kitol velem. És nem azért, mert nem szeretném a gyerekeinket, hanem mert az egész napos kisgyerekezés után jó, ha van otthon támaszom. Főleg mert a nagyobbiknál tombol a dackorszak és ha már nem bírom cérnával, átveszi vagy fordítva. Ő azzal próbálkozik, hogy ha olyan programra menne, ami őt is érdekli és valószínűleg a "nagyot" is, akkor arra elviszi. Vagy ketten megyünk, mert akkor arra is van lehetőség, hogy valamelyikünk "lelépjen" egy kicsit a gyerekek mellől. Szerencsére nálunk a két nagymama közel lakik és szeret unokázni...
2023. nov. 27. 22:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/37 anonim ***** válasza:
36%
Egyébként azért depressziósak manapság a szülők, mert régen a gyerekfelügyelet nem csak anya meg apa dolga volt, hanem bőven kivették a nagyszülők is a részüket. Manapság nagy divat lett, hogy minél messzebbre költözzünk a nagyszülőktől, aztán majd akkor nyugtunk lesz, aztán meg mindenki sír, hogy nincs segítség.
2023. nov. 28. 07:12
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!