Miért természetes egyeseknek, hogy aki gyereket vállal, annak már nem jár külső segítség, mert az ő döntése volt a gyerek?

Szerintem pont, hogy vannak, akik azt várják, hogy a gyerek születése után mindenki készenlétben álljon nekik, hogy akármikor segíthessenek. Az egyik kollégámék a munkahelyemen pont ilyenek, 30+ évesen hetente intéztetnek el dolgokat a szülőkkel egy egyéves gyerek mellett, anyagilag messzemenően rájuk támaszkodnak stb. Amúgy frankón szórják a nem túl magas fizetésüket (csak márkás ruhák, biokaja, tök feleslegesen drága lakás apu pénze mellett is rengeteg hitellel stb.). Mindezt azért tudom, mert napi legalább 3 órában ezt hallgatom passzívan.:P

Szerintem a segítségnyújtás magától jön, ha előzőleg is olyan volt a kapcsolat. Nekem is van olyan rokonom, akinek szó nélkül felajánlanám a segítségemet, ha gyereket vállalna. Másnak még sok pénzért sem.

#8:

Abban valóban igazad van hogy "régen" a közösség segítette a gyermekvállalást. De már nem az őskorban élünk, ahol a nők a barlangban vigyáztak a gyerekekre még a férfiak közösen mamutra vadásztak. Akkor ez jó volt mert így maradtak életben az emberek.

De ha megfigyeled ma, 2023-ban borzasztóan felgyorsult a világ mindenféle szempontból. Ma már mindenki örül ha elég pénzt tud kitermelni saját magának vagy a gyerekének ahhoz hogy életben maradjanak. Egyszerűen nincs idő arra hogy egy másik ember problémáit is a rokon vállalja fel. Aki egyetemista annak is megvan a maga baja, a szüleinek is ha nekik kell fizetni az egyetemet, a kisgyerekes szülőnek is ha folyton beteg a gyerek, a munkáltatónak is ha táppénzen vannak a munkavállalók stb.......

Ma már mindenki örül ha ő maga elboldogul valahogy. Képzeld el mi lenne ha a te nyakadba is tenne valaki még egy két terhet, olyat amire te nem vállalkoztál, mert örülsz ha a magadét elbírod. És itt nem önzésről van szó. Hanem csak lépést kell tudni tartani a felgyorsult világgal. Ezért is kell meggondolni mielőtt gyereket vállalsz, hogy te majd hogy tudod megállni a helyed, ha senki nem tud majd segíteni. A régi időkre meg nem érdemes visszafelé mutogatni. Mert attól neked nem lesz jobb. Főleg hogy ma már egy idősebb ember is sokszor kénytelen még nyugdíj mellett is dolgozni, ha meg akar élni valahogy. Aki meg már nem munkaképes az meg egészségügyi szempontból van lerobbanva annyira, hogy már egy gyereket sem lehet rábízni. Megváltozott a világ. Ez van sajnos.

"És ami miatt én sokszor értetlenkedem ebben a témában, hogy olyan nagyszülők kérik ki maguknak a nagyszülői feladatokat, aki még vígan fel tudtak nevelni gyerekeket úgy, hogy az ő szülei 55 éves koruk körül nyugdíjba mentek, nem volt gondjuk se arra, ha a gyerek beteg, se arra, ki hozza el az óvodából. "

No és itt van az a rész, hogy el vagy tévedve..

Te mi jogon kéred ki bárkitől is, mi jogon akarod megmondani bárkinek is mit kellene csinálnia? Mi jogon akarod bárkinek is beosztani az idejét? Miért is kellene bárkinek is evidensnek lenni a rendelkezésedre állnia csak mert te gyereket vállalsz? 🤔

Ahogy egyre több fiatal nem akar gyereket vállalni úgy egyre több idős nem akar tipikus nagyszülő lenni. Nincs jogod senkinek ezt felróni. Egyszerűen nincs jogod megmondani ki hogyan éljen.

Azt meg felejtsd már el, hogy régen

mi volt a szokás, a világ folyamatosan változik.

Azért ez egy erősen oda-vissza játék. Értem én, hogy más világ van, meg magának szüli az ember, meg nem oszthatom be más idejét blablabla... De azért akkor remélem a nagyszülők is úgy készülnek, és gondoskodnak maguknak a saját időskori elhelyezésükről, ápolásukról. És akkor nem fog ugye jönni senki a szöveggel a hálátlan gyerekekről és unokákról. Mert a hálátlan gyerekeknek meglesz a maga életük ahol helyt kell állniuk egyedül, nem fér bele hogy ápolót játszanak a korábban önmegvalósító nagyi mellett... Nem olyan már a világ, de akkor a másik oldalról se legyenek elvárások.

Egy három gyerekes anyuka akinek nem segít a világon senki...

"valaki attól "jó" ember, hogy valahogy természetes az ígény másokat segíteni"

Mindaddig, amíg ezzel más nem él vissza. Van olyan rokonom, akivel pont ilyen visszaélés miatt nem tartom a kapcsolatot (nem gyerekre kellett vigyázni, más volt a probléma). Bocs, nem én választottam a rokonaimat, hogy hova születek.

15# 😂 bírom mikor előkerül a boomer kártya.. csak halkan súgom közelében sem vagyok a boomer kornak.

Mai fiatal számomra a mai 20-s korosztály, abból is az a réteg akik életképtelenek. Az a tipikus fajta, aki mindenért a szülőt hibáztatja, aki mindent a szülőtől vár el. (Tisztelet a kivételnek)

Igen, egy normális szülő segíti a gyermekét a lehetőségeihez mérten, ebben egyetértünk, csak sajnos van egy bizonyos rétege a mai fiataloknak , akik az utolsó bőrt is lehúznák a szülőről.

Az aki úgy gondolja, a szülőnek azután is pénzelnie kellene , ha már elköltözött, az amelyik úgy véli nagyszülőként 0-24' a rendelkezésére kell állnia, csak mert már nyugdíjas.

Nagyon sokaknak eszébe sem jut, hogy az idős szülő szeretne végre utazni, élni, akármi.

És akkor még nem beszéltünk arról sem, hogy hányan elvárnak, kapnak is, de cserébe mikor a szülőnek lenne szüksége segítségre, akkor a gyerek éli a világát..

Maradjunk abban, hogy azok segítenek egymásnak, akiknek olyan is a kapcsolatuk, hogy ez magától jön, és nincs ilyen elvárás sem.

Ott van például anyai nagyanyám (az utolsó még élő nagyszülőm), sose segített a szüleimnek (a 80-as években születtem), de mindig pattogtatta a 3 gyerekét, és gonoszkodott (nem részletezem). Idősek otthonába az egészségi állapota miatt került, és mert a gyerekei még dolgoztak/dolgoznak, illetve 3-ból csak egy él a közelében, egy külföldön, egy meg fél országnyira, de onnan is kavarja a szart. Tisztességesen fizeti a 3 gyerek a gondozását, nem egy elfekvőbe került, van orvos, van ápoló, odafigyelnek a gyógyszerekre, az étkezésre, programokat szerveznek nekik, ki van nyalva a fenekük. Persze, most irigykedik a szobatársára, akit látogat a család, mert jó kapcsolatot alakított ki velük, nagyanyámat meg nem szívesen látogatja senki, mert önző és mindenkiben csak a rosszat látja.

Mert a segítség sohasem "jár". Ha segít valaki, akkor légy hálás, és kedves tőle, de elvárni nem lehet senkitől. Ezért mondják, hogy magadnak szülsz. Meg sem született a gyerek, de a szülők már elvárják, hogy majd segítsenek nekik, mert nekik "jár"? Vicces gondolat:)

Mindenkinek úgy kell gyereket vállalni és építeni az életét, mintha csak magára számíthatna. És örülni, ha végül lesznek körülötte olyan emberek, akik segítenek. De erre apellálni baromság.