Volt már olyan, hogy facebookon írt egy anyuka, hogy panasz van a gyerekedre?

Azért az is megér egy kérdést, hogy a gyerek - akinek az anyja állandóan írogat - miért nem szól az osztályfőnökének, vagy valamelyik tanítónéninek, ha bent a suliban bántja valaki/valami?

Kicsit furcsa, hogy a gyerek anyja állandóan panaszkodik a kérdező gyereke miatt a facebookon neki, osztályfőnök meg azt mondja, nem tud semmiről, nem látott semmit, és szerinte a szokásos egymás közötti gyerekcsínyeken kívül semmi komolyabb gond nincs... értitek... Tehát mi van a másik gyerekkel? Ő biztosan ártatlan?

Kérdező, nyilván te írtad ki azt a másik kérdést, ott is leírtam, hogy tiltanod kéne, nem pörögnöd a témán.

Konkrétan válaszolva a mostani kérdéseidre:

"Volt már olyan, hogy facebookon írt egy anyuka, hogy panasz van a gyerekedre?"

Nem.

"Nekem rendszeresen előfordul, hogy a lányom egyik osztálytársának az anyja ír, hogy a lányom meglökte az övét vagy hasonló, de szinte már zaklat meg fenyeget. Ti erre mit reagálnátok?"

Az első írásánál még komolyan venném, mert jóhiszemű vagyok. Utána járnék, ill. beszélnék az ofővel, hogy neki szólt-e az a kislány. Mint írod, te is beszéltél az ofővel és neki nem is szólt ez a kislány. Márpedig ha nem szól a tanítónak, akkor nincs miről beszélni! Ezt első alkalommal megírnám annak a szülőnek. Ha később még jönne hasonló vádaskodás, letiltanám.

"Az a baj, hogy még 6 évig együtt járnak a gyerekek meg egy kisvárosban lakunk, bármikor összefuthatunk, tök kellemetlen, hogy én meg letiltom."

Nekem nem lenne az. Ilyen bunkónak maximum köszönök. Ha megállít és kérdőre vonna, hogy miért tiltottam le, akkor megmondanám, hogy nem vagyok kíváncsi az ökörségeire. Aztán felőlem felfújhatja magát, nem izgat.

Kérdező, a legőszintébben mondom, hogy neked magadon is dolgoznod kéne.

Nekem döbbenetes, hogy mennyire fölhúztad magad ezen, miközben még mindig nem tiltottad le, pedig a másik kérdésnél is többen tanácsoltuk. Nem aludtál fél éjszakán át emiatt, meg most is még egy másik kérdést írtál ki róla.

Nagyon erős megfelelési kényszer van benned és nagyon rosszul viseled, ha valakinek nem tudsz a kedvére tenni. Szabályosan kikészülsz attól, ha valaki haragszik rád. Szerintem önbizalomhiányos is vagy.

A férjed biztos lazább, nyugisabb. Beszélgess sokat vele ezekről és engedd, hogy hasson rád a nyugodtabb, lazább gondolkodásmódja. Próbáld eltanulni az ő gondolkodásmódját!

Nem letiltani vagy figyelmen kivül kell hagyni amit a kislány anyukája ír neked hanem komolyan venni .

És a lányodal elbeszélgetni és megbüntetni ,hogy nem csufolodunk más kárára föképp ha másik gyengébb.

Tehát a kérdés továbbra is adott a probléma mögött:

- Az ominózius anyuka gyereke miért nem szól az osztályfőnökének/egyéb tanítónénijének, ha valami gondja van a kérdező gyerekével?

- Az osztályfőnök miért nem panaszkodik sose a kérdező gyerekére?

Nem lehet, hogy a pattogó anyuka gyereke sem ártatlan, és azért csak otthon mondja el, mert suliban együttesen tisztázva rögtön kiderülne az igazság?!

- 25-re: Azt szintén nem értem, mi az, hogy széttárják a karukat a tanárok? Milyen ügy az amit nem tudnak megoldani? Csak mert elég sok szankciót ki lehet találni iskolában is...

Persze, és a sírós kislány fogja provokálni a te lányodat? Így a te lányodnak semmi más módszere, mint, hogy tettlegessen torolja? Nem kellene neki megtanítani, hogy hogyan kezelje az indulatait?

Amúgy az ilyen esetek soha nem tanárok előtt zajlanak. A zaklató gyerek sem hülye, majd pont a tanár előtt fog bántani valakit.

Mondjuk az is igaz, ha az én gyerekem valaki bántaná, nem a favebookon irogatnék....