Mi lehet az oka annak, ha valaki nem szeret szülő lenni?

Különbözőek vagyunk, nem mindenkinek fekszik a szülőség. Ahogy nem lenne bárkiből jó asztalos vagy programozó.

De az is okozhatja, hogy hamis képek élnek az illető fejében, nem arra számít, ami várható. Vagy irreális elvárások vannak a környezetében.

Szerintem sokan maradnak teljesen magukra nehéz eset babákkal, gyerekekkel. Értsd úgy, hogy jó esetben csak ketten, vagy netán full egyedül látják el a gyereket. És kiégnek...egyszerűen olyan, mint egy börtön nincs min szépíteni sajnos.

Régen tényleg közösségi nevelés volt, nagyszülők hamarabb mehettek nyugdíjba, néha rábízhattad a gyereked a szomszédra és fordítva (nem csak falun), esetleg ha nem volt senki a bölcsödékben is elvoltak a csecsemőkkel a dadusok (ma fél éves korig ez sincs).

A mai szülők viszont full maguk vannak sajnos, évekig. Nem csoda ga sokan bekattannak.

3. és 4. válasszal egyetértek.

Nem 100 éve voltam gyerek, de akkor szüleim simán elmentek egy évben legalább 4-5 alkalommal délután-este a barátaikkal, addig a nagyszüleim vigyáztak rám és lefektettek aludni. Sőt, nagyiék minden évben egy hétre elvittek engem nyaralni is, addig szüleim kettesben voltak. És az én családom szerintem a többiekhez képest az aggódósabb fajta volt...

Ma azt látom, hogy pl. barátnőm a férjével lassan 7 éve nem voltak kettesben sehol. Amióta megszülettek a gyerekeik. Vannak közeli nagyszülők, de én és mások is felajánlottuk, hogy egy napra nyugodtan menjenek el. De úgy látom, mintha szégyellnének élni ezzel. Meg a gyerekek persze nem voltak sosem az önállóságra szoktatva, így még nehezebb...