Hogy lehet össze egyeztetni a munkát a gyermekvállalással?

Ne főzz. 9viban, munkahekyen gondolom mindenki eszik meleg ebédet, vacsira elég a szendvics, rántotta, virsli, tejbegriz.

Ha van rá keret és hely a lakásban, gepesits... Mosogatógép, mosógép, szaritogep, robotporszivo... Akkor gyakorlatilag a szennyes/tisztaruha+edény ki-berakasa marad csak, meg max a fürdőszoba takarítás és portorles. Ezeket vagy megcsinálod szombat délelőtt egyben, vagy hétköznap apránként mondjuk miután a gyerekek lefekudtek.

Fel hattól fel hétig játszatok, beszélgessetek, töltsétek minőségi időt együtt. A vacsit, térítést, utána a mosogatógépben rakodás is csinalhatjatok együtt.

7korul vacsi, gyors fürdés, 8 körül mese, fél kilencre alszanak. Ezután fel órát tudsz tenni-venni a házimunkaval, 9kor letusolsz és ha 10kor mész aludni, akkor marad egy fél órád még olvasasra, tvre, ferjedre.

Nálunk:

Férjem 6-14.30közt dolgozik.

5kor kelek vele,előkészítem a kaját, ha gyors, akkor meg is főzök. Fél6kor keltem a gyerekeket, öltöztetem, 7kor indulunk. 8ra megyek dolgozni.

Férjem 3ra megy az oviba a gyerekekért. En 4ig dolgozom, fél5re otthon vagyok. Befejezem a kaját, a muszájt összetakarítom, esetleg indítok ehy mosást. Férjem segít, vagy a gyerekekkel van.

Legkésöbb 6ra megvan minden. Játszunk 1órát, 7kor vacsi, fürdés. Utána még 1 óra játék. 9kor irány az ágy.

Szombat délelött takarítunk, nagyobb bevásárlást tartunk (előre összeírom a heti menüt, mi kell hozzá, stb, így hétköznap csak a pékáruért kell menni).

Szombat délután, vasárnap ismét a családé.

Megfelelő társsal.

Férjemmel közösen csinálunk mindent, így én is tudok 8 órában dolgozni anélkül, hogy kifacsart áldozatnak érezzem magam.

Reggel pl: ő viszi az ovist, én az iskolást, mert így esik útba. Heti többször ő viszi mindkettőt. Megosztva hozzuk is el őket. Pl: ma én vittem logopédushoz a kicsit, ő ment a nagyért. Holnap ő viszi tornára a nagyot, én a kicsit. Hétvégén bevásárol. Én berakom a mosást, ő kiszedi.

Mindent, mindent csak ketten, különben sok lenne

Én is a társ bevonására szavazok. Ha délelőttös, akkor délután kiveheti a részét a háztartásból, takaríthat, megfőzhet mire hazaértek, vagy elmehet ő a gyerekekért, te hazafelé gyors vásárolsz és otthon találkoztok. Ha délutános, akkor van otthon egy fél napja, amikor szintén csinálhatja a házimunkát, megfőzhet, hogy neked ne kelljen, elviheti reggel a gyerekeket. Nem használjátok ki jól az erőforrásaitokat. Ketten vagytok, mégis látszólag te csinálsz mindent. Miért?

A gyerekeket én viszem bölcsibe/oviba, a férjem megy értük. Én intézem hazafelé a bevásárlást, ha kell, itthon pedig priorizálunk és megbeszéljük éppen mit kell megcsinálni. Azért bőven akadnak a héten napok, amikor max valami félórás itthoni melót iktatunk be és ennyi, van időnk egymásra, hisz ez az élet értelme, nem az állandó robot üzem. Pedig én két állásban dolgozom. Ha nem csapatként játszanánk a férjemmel és nem néznénk állandóan, hogy hogy lesz meg minél előbb minden, akkor már eret vágtam volna (megjegyzem 110 nm-es ház egy 3500 nm-es telken).