Szerintetek jobb és könnyebb annak az élete, akinek nincs gyereke?
Csak mert ha belegondolunk, akkor egy gyerekkel igencsak sok probléma van, azaz bármilyen betegsége, baja van van, mindig a szülő "szív" miatta, mondjuk ha elhagy egy értékes dolgot, (velem is történt már ilyen, de most nem részletezem) elesik, aztán neadjisten eltörik a lába, elkap egy betegséget és a szülő nem mehet dolgozni, és még sorolhatnám.
Amikor a ti gyereketekkel történt bármilyen probléma, nem éreztétek úgy, hogy megbántátok?
Most NEM azért tetten fel a kérdést, mert direkt csaj és kizárólag negatívan állok hozzá a gyerekvállaláshoz, (mert majd én is szeretnék anya lenni egyszer) hanem felmerült bennem ez a kérdés, hogy egy gyerekkel rengeteg baj van.
"elkap egy betegséget és a szülő nem mehet dolgozni"
Hát, akkor ez van, valahogy kigazdálkodják. Nálunk pl. majdnem kétszer annyi fizetett szabadsága van a gyerekeseknek, mint annak, akinek nincs. Arról nem is beszélve, hogy gyerekre hivatkozva könnyebben el is engednek. De a gyerektelennek biztosan nincs senkije, se szülei, se párja/házastársa, aki mondjuk beteg (ne adj Isten, tartósan). :))
Könnyebb.
A jobb szerintem nem ettől függ. Gyerekesek és gyerek nélküliek között is van sok boldog és boldogtalan is.
Azért ez ennél egy sokkal komplexebb kérdés. Statisztikailag a gyermektelen, szingli nők a legboldogabbak a populációban, ez tény. De ennek is sok oka van, pl. hogy a férfiak egy nagyon nagy része maga is gyerekszerepben van, meg hogy a gyereknevelés minden nyűgje, baja, bánata a nőkre hárul általánosságban. De szerintem egy szingli, tudatosan gyermektelen nő és egy boldog, kiegyensúlyozott házasságban élő, egészséges, tervezett számú gyermekkel, plusz megfelelő mennyiségű és minőségű segítséggel rendelkező nő életét elég nehéz már összehasonlítani.
Plusz a könnyebb sem annyira biztos, csak másban nehéz. Akinek nincs gyereke, még lehet milliárd más, nagyon nagy felelősséggel és teherrel járó kötelezettsége. Pl. idős, beteg szülők, rokonok, testvérek gondozása. Vannak emberek, akiknek gyerek nélkül is folyamatos nélkülözés az életük akármi miatt. Lehetnek fizikálisan és mentálisan is betegek.
És akkor az is a kérdés, hogy mennyire akart az az életút. Annak, aki nagyon vágyik a gyerekre, de valamiért nem jön össze, biztos, hogy se nem könnyebb, se nem jobb az élete annak, mint annak, aki gyereket akart és lett is neki. Meg fordítva.
Könnyebbnek mindenképp könnyebb akinek nincs.
Hogy jobb-e ez szubjektív.
Nekem se nem jobb,se nem könnyebb mióta megvan a fiam. Ettől még szeretem, de jobb volt az életem minden szempontból előtte. Lehet később mikor könnyebb lesz -ha lesz ilyen - akkor másképp fogom gondolni, ezt nem tudom. Fizikailag leamortizálódtam, fájdalmaim vannak napi szinten, se időm, se energiám semmire. Idegileg is ki vagyok készülve, büntudatomis van, hogy ha valahogy még jobban igyekeznék lehetnék jobb anyja, de így is mindent feláldozok.
Nyilván könnyebb az embernek, ha nincs gyereke, mintha van.
Az enyém is az lenne, kevesebb szervezés, kiadás, stb.
De ettől függetlenül akkor is jobb így az életem, el se tudom képzelni nélkülük, ha nem lennének, annyi szeretetet és örömet adnak a nehézségek mellett, ami nekem megéri, többet nyom a latba.
"Nálunk pl. majdnem kétszer annyi fizetett szabadsága van a gyerekeseknek, mint annak, akinek nincs"
Azt meg hogy? Még ha háromszor öregebb is a gyerekes, akkor se jön ki a matek.
Egy gyerek után 2 nap pótszabadság jár. Annyitól nem lesz kétszer annyi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!