Hogyan kezdjek új életet a babámmal?

Nem értem, mit szeretnél 170 ezer forintból kezdeni?

Gondolom, vagy albérletben laktok vagy az ő lakásában.

Amikor gyereket vállaltál, akkor kellett volna végiggondolnod, mit teszel, ha valami okból egyedül maradsz a gyerekkel. Ha nem tetted meg, sajnos vállalni kell a következményeket.

Pont azért nevet ki, mert ő is tudja, hogy nem tudsz hova menni.

Válni mindig egyszerűbb, mint normálisan kommunikálni és folyamatosan dolgozni egy házasságon..

Egy gyerek pedig a legstabilabb kapcsolatot is megtudja ingatni.

Akkor mit nem tudsz?

Beadod a válópert és vagyonmegosztást, aztán eladjátok a házat, de addig laktok ott. A ház feléből veszel egy garzonpanelt, gyerek bölcsibe, te vissza dolgozni, kapsz adókedvezményt, csp-t, gyerektartást a fizetésed mellé, biztos a szüleid is vesznek ezt-azt a gyereknek, ennyi.

Ezesetben nem értem, miért kérdés, hol kezdjetek új életet. Ha leírnál mindent normálisan, nem csak csöpögtetnéd a dolgokat, nem kellene találgatni.

Ismerősnél kivenni egy szobàt.

Ìràsban legyen meg többször is, hogy mit művel. Ne veszekedj, e-mailt ìrj. Többször is szòlítsd fel, hogy vàltoztasson a viselkedèsen, különben elmentek.

Ès mikor mentek el, akkor is, ìrj ròla mailt, ès azt, hogy mikor làthatja a gyereket, ès mennyi a gyerektartas igenyed.

Amint elköltöztök , nyùjtsd be a vàlópert. Mar előre èrdemes ügyvèddel egyeztetni.

Gyerektartast kell fizetnie plusz a hàzból is ki kell fizetnie.

Én megpróbálnám megmenteni. Az első gyerek születése brutálisan nehéz. Anya otthon kialvatlan és fáradt, be van csavarodva. Apa hazajön a munkából, fáradt, várja otthon egy frusztrált feleség és egy ordító gyerek. Nem akaródzik csinálni neki sem semmit, inkább ledöglene. Anyu szintén, hiszen már ő sem bírja a sz...ros pelenkákat, kikapcsolódna. Kettesben töltött idő kevés, érdemi kommunikáció megcsappan.

Öthónapos volt a lányom amikor majdnem elváltunk, volt hogy össze is pakoltam hogy akkor megyünk. Ez két és fél éve volt, ma már van egy második gyerekünk.

Egyrészt kommunikálni kezdtünk újra. Nem, nem ordítozni meg "olaszosan beszélgetni" (ami mindig az impulzív, érv nélküli vagdalkozás szinonimája, csak ront a helyzeten). Másrészt bevontuk a nagyszülőket, így volt pihenés és kettesben idő.

Ha valóban minden happy korábban, akkor menthető. Ha nem, akkor pedig szétdobjátok az ingatlant és költözöl. 170-ből én éhenpusztulnék gyerekkel együtt, de ha akkora a gond, akkor menj. Én javaslom a családi segítséget, mert ez anyagilag lesz kevés. Így csak te fogsz stresszelni a megélhetés miatt, nem tudom hogy mennyire lesz ez nyugodtabb környezet, mint esetleg rendezni a helyzetet. Vagy megy bölcsibe a gyerek, és te dolgozni.