A 3, vagy annál több gyerekes anyukák nem "unják" a sok évig tartó otthonlétet?

Van az a típus akinek kielégítő az otthon lét, úgy érzi jól magát hogy a háztartás viszi, a gyerekeket logisztikázza, intézi a család ügyeit.

Ők vállalnak 3 vagy több gyereket is, mert nekik így teljesen jó.

Azok akiknek ez nem az, nyilván várják h dolgozhassanak megint nem vállalnak annyi gyereket, mert nekik nem komfortos az hogy csak otthon legyenek.

Szerintem ezt nem olyan nehéz kilogikázni.

Különböző emberek, különböző életcéllal

Más célok.

Én nem szerettem otthon lenni, nem a baba miatt.

Hanem, mert untam az egyedüllétet, hogy "nincs kihez szólni" úgymond. Hiába magyaráztam egész nap a babának, azért az nem ugyanaz, mint a felnőtt társaság, ahol van kommunikáció. A férjemben is benne volt kicsit az, hogy "te csak itthon vagy", nem látta át, hogy igenis nehéz 24 órás műszakban lenni folyamatosan, teljesen kiszámíthatatlan napokkal.

A terhességem alatt nyitottunk közös számlát, korábban a háztartás volt fele-fele, minden mást külön fizettünk. Én 17 éves korom óta dolgoztam, sosem kellett elszámoljak senki felé, hogy mit vettem, miért vettem, minek vettem. Férjemnek több ilyen megszólalása is volt, hogy látta, voltam a DM-ben, mit vettem annyiért? És ez minek kellett (filléres holmik)? Vagy hogy miért nem főztem, miért ebédeltem XY helyen? Felnőtt nőként nem éreztem fairnek, hogy 10 mondatban fogalmazzam meg, éppen miért nem volt kedvem a 40 fokban főzni, és miért ültem be séta közben enni egy menüt, meg inni egy limonádét valahová...

Szóval engem frusztrált az egész helyzet, egyre ingerlékenyebb voltam az otthonléttől.

Nem, soha nem untam, de nem is csak a gyerekkel voltam elfoglalva.

Ez idö alatt elvégeztem egy müszaki egyetemet, megtanultam németül, angolul, rengeteget festek, varrok, zenélek, kirándulunk a gyerekkel is meg nélkülük is.

A férjem meg nem egy tahó, soha eszébe sem jutott problémázni azon, mit veszek, mennyibe kerül, mikor fözök - tudomásul veszi/vette, hogy négy gyereket rendben tartani böven felér egy egész napos munkahellyel.

Fözni is szeretek, de nem kötelezö, a bevásárlás, takarítás, mosás, stb sem csak az én feladatom, megosztjuk egymás közt, ki mit csinál szivesebben.

Nem, nem unom. Mert nem vagyok otthon.

5 gyerek 5-10 hónapos koruk közt mentem vissza dolgozni

Az első gyereknél alig vártam, hogy visszamenjek dolgozni. Szenvedtem nagyon. Persze nem vele, imádtam vele lenni, de kevés volt nekem az otthonlét.

Másfél évesen ment bölcsibe, én vissza dolgozni. Már hiányzott a munka, a kollégák, minden.

Most a második gyerekkel vagyok itthon, és annyira, de annyira nem vágyom vissza dolgozni, hogy azt el sem tudom mondani. Imádok itthon lenni. Kényelmesen telnek a napok, mindenre van idő, nem kell sehova sietni. Még akkor se, ha épp nincs nyári szünet. Olyankor elvisszük a nagyot suliba, és utána is miénk a nap. Haza már egyedül jön.

Szóval nem feltétlenül a 3-4 gyerekesek akarnak otthon maradni.

Szívem szerint jövő szeptemberben menne csak bölcsibe. De májusban tölti a kettőt, akkor legkésőbb muszáj lesz neki menni. De valószínűleg már hamarabb is. Nem várom egyáltalán.

Nos a két nagyobbal egyhuzamban voltam otthon három és fél évet. Alig hittem, hogy visszamenjek dolgozni. Jó volt, bírtam, jólesett.

Másfél évvel ezután jött a harmadik. Otthon voltam három évet vele. Utána, ahogy munkába álltam, majdnem belepusztultam a terhelésbe. Át is mentem hat órás munkakörbe.