Mi lehet az oka annak, ha egy anyuka nem élvezi az anyaságot, gyereknevelést (a beteg gyerek esetet leszámítva)?

Köszönöm a többi választ is.

Akkor megnyugodtam, hogy nem állandó jelleggel nehezek, és rosszak a napok, tényleg ezek csak ilyen átmeneti idegeskedések, az én anyum is ha kiborul, olyan dolgokat mond, amiket nem kéne, de utána jön bocsánatot kérni, és megköszöni hogy vagyok neki. :D

Lehet, hogy azok az anyukák, akik azt írják, (például egy anyuka azt írta egy másik ilyen topicos kérdés alá, hogy "ma már megjegyeztem egyszer, hogy kezdek megbolondulni.") hogy nem bírják, kivannak idegileg, stb, csak egy minimális ideig vannak ilyen állapotban.

De igen, valóban, ahogy az #5-ös válaszoló is írja, érdekes, hogy olyan kérdés sosincs amiben megkérdezik hogy miért jó anyának lenni, milyen boldog pillanatok történtek ma.

Ide csak panaszkodni járnak az emberek, de eddig még olyannal is jóformán csak ezen az oldalon találkoztam, aki megbánta. Az összes ismerősöm, akinek egy vagy több gyereke is van, mindegyik örömmel, boldogan beszél a gyerekeiről, imádják őket, ami természetes.

Az igaz, hogy nagyon nehéz tud lenni a gyereknevelés, de volt aki azt írta, sokkal több az öröm és a pozitív dolog benne. Kinek mi :D

#6, ebben nagyon igazad van.

Azon nem csodálkozom, hogy a mai anyák közül sokan belerokkannak egyedül, főleg ha az apuka nem veszi ki a részét a gyereknevelésből.

A nagyszülők sajnos még sok esetben aktív dolgozók, (jó, nem sajnos, tudom hogy kell a pénz) és nem tudnak az unokákra vigyázni, mint régen, amikor több generáció élt együtt, és egy egész hadsereg vigyázott a gyerekekre, és nevelte őket.

#14, aki szívásnak élné meg, az ne is vállaljon gyereket.

Te sem :)

#15, és nem zavar, hogy gyerekeseknek szólt a kérdés?

Imádom, amikor azoknak teszek fel kérdést, akiknek gyerekük van, erre megjelennek a gyerekellenes emberek, hogy miért szar gyereket vállalni.

Ha nem akarsz, minek jössz ebbe a topicba?