Szülnél 35 fölött 3. gyereket ezekkel a feltételekkel?
- a megélhetés biztosított, mindkét szülőnek teljes mértékben home office-os munkahely, a nőnek részmunkaidőben, ahova visszavárják
- saját ingatlan adott, de minden gyereknek nem jutna külön szoba
- mindkét szülő aktívan kiveszi a részét a gyereknevelésből
- segítség 2-3 havonta 1-1 hétvége a nagyszülők részéről, de általában csak az egyik gyereket viszik el
- a nagyobbik gyerek elsőosztályos, a kicsi most kezdi az ovit
- az anya dolgozott a két gyerek között, és a 2. után is, van kellő jogviszonya, és viszonylag jó a fizetése
- viszont mentálisan már a meglévő 2 gyerek is lemeríti őket (a férjet még a nőnél is jobban), sokat foglalkoznak velük
Én a nő vagyok, és a mi válaszunk az, hogy nem (mielőtt valaki leírja, hogy ,,nem a gyakori népe fogja ezt eldönteni"), de mégis azon agyalok időről időre, hogy mi van, ha később megbánjuk. 35 fölött már nem nagyon akartam szülni, de ha mégis, akkor már nem sok idő lenne mellette dönteni.
Emiatt nem:
"viszont mentálisan már a meglévő 2 gyerek is lemeríti őket (a férjet még a nőnél is jobban), sokat foglalkoznak velük"
A többi okés vagy nem probléma. Esetleg átgondolnám, hogy mit tudnék változtatni? Bejárónőt, takarítót fogadni? Babysittert? Lehet, hogy túlpörgöm kicsit a gyereknevelést, és növelni kéne a "kanapé sitting" arányát, több önállóságot engedni a gyerekeknek?
Nem. Semmiképp. Az én kapacitásom kimerül 2 gyerekben, akik jelenleg megvannak.
Soha nem is akartam harmadikat, mert úgy érzem így sem elég az idő.
Szerintem csak azért,hogy "mi lesz ha később megbánjuk,hogy nincs",amiatt ne vállalj, ha azt érzed még így nem teljes a család és nagyon vágytok még egy gyerkőcre akkor pedig mindenképpen, mert akkor viszont nagyon sajnálod majd később,hogy nincs 3.
Nekünk 3 van, nagyon régen vágytam arra,hogy jöjjön a 3., csak a Párom bizonytalan volt meg a körülmények miatt is bizonytalan volt az érkezése. El nem tudom mondani mennyire hálás és boldog vagyok,hogy 3an vannak, és biztos vagyok benne,hogy borzasztóan bántam volna ,ha nem lett volna.
Gondold át azt is, hogy egyre nagyobb az esélye, hogy bármi gond legyen. Ti se lesztek fiatalabbak. Akár a gyerekkel, pl idegrendszeri éretlenség, autizmus bármilyen foka, ADHD, stb. Ezeket az ultrahang nem mutatja. Sőt, nagyon sok esetben óvodás korban derül ki, vagy ennél is később lesz diagnosztizálva.
Anyám 38 évesen esett teherbe a húgommal. Második házasság, tervezett gyerek, több év próbálkozás után. 42 évesen pedig már rokkantnyugdíjas volt, gerincsérv miatt. Számold ki, 3 éves volt a húgom. Más szülő játszott meg futott a gyerek után, ő meg fel se emelhette.
Utána az apánk hunyt el, 52 évesen. Ő akkor volt 15 éves.
Tudom, senki se gondolja, hogy ha ma fitt és egészséges, akkor őt bármi érheti 10-15 éven belül. De minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb rá az esélyünk.
Csak azt akarom mondani, hogy lehet, hogy most egy makk egészséges gyerek belefér. De akkor is, ha esetleg hetente háromszor kell vinni fejlesztésre?
Nem, ha szellemileg megterhelő, az egyértelmű jelzés.
Továbbá nem szülnék úgy, hogy sose lesz saját szobája, és nem szülnék 35 fölött sem.
Nem
Az utolsó pont miatt nem
( egyébként mi bevállaltuk, az eleje stimmel. De kisebbek a nagyok, plusz mi még birjuk🤪
De ikrek lesznek.. ez megrémít.
Jah és 30 felett sem akartam szülni eredetileg)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!