Mi a véleményetek erről a cikkről?

Mindig két oldala van a történetnek. Az első példában saját bevallás szerint is a nő folyamatodan bsztatta a férfit, miközben folyton szüksége lett volna rá, erre őszintén, mit lehet mondani?

Bactatod a gyerek apját mindennel (nem örül veled a pelenkareklámnak???) majd meglepődsz hogy elege lesz mert kiállhatatlan vagy? Come on, tényleg mindent el kéne nézni csak mert terhes a nő? És ne értsetek félre, én is nő vavyok, de az első példától a hajam égnek állt.

Hahó, én is itt vagyok? Tényleg képes volt ezt mondani egy felnőtt férfi, akinek a felesége végighányt ki tudja hány hónapot, és egyedül intéz mindent, ami a baba érkezéséhez szükséges, amiben az apa nyilvánvalóan nem vesz részt? Ráadásul nem egy rossz elszólás, hanem hónapok alatt meghozott döntés ez. Aki így viselkedik, az egy pelenkás felnőtt, aki nem alkalmas arra, hogy egy gyerekért felelősséget vállaljon és a háttérbe tudja helyezni a saját igényeit (ideiglenesen).

Az én párom sem tört ki könnyekben a pelenka reklámokon, de a maga módján látszott rajta, hogy készül a baba érkezésére. Cikkeket olvasott, beszélgetett velem erről, a terhesség alatt is segített, ahogy tudott. Az a normális, ha egy apuka is várja a gyereke születését.

Mi mondjuk terhesség alatt, és azóta is egyre szerelmesebbnek éreztük magunk, pedig több, mint 6 éve együtt vagyunk. Ugyanúgy mentünk randira, beszéltünk mindenféléről. Ha a történetben szereplő apuka tényleg szerette volna megoldani a helyzetet, akkor leült volna őszintén beszélni a feleségével, nem megcsalja.

Szerintem 8-9 hónapot ki lehet húzni rossz házasságban is és reménykedni, hogy jobb lesz, tenni érte stb., főleg, ha látszik, hogy egy óriási változás van. De itt a férfiak félidő körül kiléptek, tehát vagy előtte is gond volt, vagy 4 hónap után meghozták azt a döntést, hogy ez nem működik.

Ha előtte gond volt, akkor a fenének vállaltak gyereket. Ha előtte minden rendben volt, akkor meg nem “jóban-rosszban” volt, még csak szándékában sem.