Miért nem elég nekik ez az ütemű fogyás?
Január 20-án született meg a második babám. Túlsúllyal kezdtem a terhességet, 162 cm magasságomhoz 74 kg voltam terhesség előtt, 80 kg-val mentem szülni. Elsőnél ugyanennyi voltam. 75 kg voltam, mikor hazaértünk a kórházból, konkrétan nem is látszott rajtam, hogy szültem, annyira nem is volt már hasam sem. Itthon volt velünk a férjem az első hétben, de utána vissza kellett mennie dolgozni, azóta egyedül viszem a háztartást, ellátom a gyerekeket, segítségm nincsen, csak a férjem, ha itthon van. Egész nap pörgés van a nagyobb mellett, igazi energia bomba, és rengeteget játszunk, mozgunk együtt, a pici meg váltja őt éjszaka. A szülés óta eltelt idő alatt 11 kiló ment le eddig összesen, most 69 kg vagyok.
Tudom, hogy van még rajtam felesleg, meg is akarok szabadulni tőle, de még nem érzem, hogy tudnék a napi amúgy is aktív rutin mellett még edzeni is, főleg nem úgy, hogy szüléskor sérült a gátam, 10 öltéssel varrták össze. Mégis mindenki azzal jön, hogy mikor fogom már végre leadni a többit. Terhesség előtt meg mindig azzal jöttek, hogy ne fogynak, mert felesleges, így is jól nézek ki, de ez mindegy.
Nem értem, hogy miért vannak erre ennyire rápörögve, annyira elkeserítő az egész. A családomban anyai részről sok unokatesóm van, sokan mostanában szültek, vagy született gyerekük. Amióta szültem, mindenkitől csak azt hallom, hogy xy már szülés után egy héttel ilyen meg olyan bomba formában volt és nem értik, hogy én miért nem vagyok képes végre összeszedni magamat. Például anyámék és anyósomék itt voltak tegnap vacsorára a szülinapomat ünnepelni. Anyám és anyósom meg együtt rám szólt, hogy miért eszek annyit, így nem fogok lefogyni sohasem. Annyira bántott a dolog, hogy meg sem tudtam szólalni, férjem mondta nekik, hogy a másfél éves nagyobb gyerekünk többet eszik konkrétan, mint én. Utána mondtam, hogy keveset is eszek, még nem is mozoghatok a gátsérülés miatt, ráadásul a koplalás nem segít sem lefogyni, sem abban, hogy tudjak szoptatni (amivel amúgy is gondjaim vannak, fele annyi tejem van, mint kellene, de ezzel is folyton megkapom a kritikát, hogy minek pótolok tápszerrel, de ez más kérdés). Anyám erre csak annyit mondott, hogy nem befolyásolja a szoptatást az étkezés.
Már nem tudom, mit csináljak, tegnap is annyira elment a kedvem az egésztől, hogy nem tudtam megenni az ételt ezután. A férjem azt mondta, ne foglalkozzak velük, mert csak azt fogják elérni, hogy depressziós legyek, vagy étkezési zavarom legyen.
Én nem akarom egyiket sem, de nem tudom, hogyan tudnám megértetni velük, hogy fáj, hogy ennyire kritizálnak csak.
Három hét alatt 11 kiló miért nem elég nekik?
Hát ha a 3 hete szült anyukát a szülinapján valaki ezzel b.sztatja, azt én rövid úton hazaküldtem volna, akkor is, ha a jó édes anyám az. Ott követtétek el a hibát, hogy nem közöltétek velük, hogy ebben a lakásban így nem lehet viselkedni, szóval akkor most el lehet indulni hazafelé.
Persze, hogy nincs igazuk, konkrétan kifejezetten bántani akartak. Nem kell magyarázkodnod. Rohadékok voltak. Erre nincs mentség. Ne magyarázkodj nekik soha többé. Ha még egyszer akármelyik felhozza ezt a témát, közlöd, hogy magánügy és el lehet indulni hazafelé, ha nem fejezi be most azonnal. És nem kell azon aggódni, hogy megsértődnek, miért, ők vajon aggódtak azon, hogy te megsértődsz-e? Leszarták. Akkor?
Teljesen rendben van a súlyod!
Én mindig is könnyen híztam, 149 cmrel 77 kgosan szültem! 49 voltam mikor tehetbe estem (minden nap edzettem, helyesen táplálkoztam). Terhesség alatt rengeteg feljött és nem a baba volt nagyrészt... ugyebár hajnalban keltem mimdig éhen haltam majdnem, az harmadik trimeszterig szinte csak a mekis kaja, hamburger, gyors étel, levesek maradtak meg bennem. A normális ebédet nem kívántam, ki is hánytam. Arról nem is beszélve, hogy rettenetesen édesszájú voltam, nem bírtam megállni...
Szülés után pár héttel 70 kg voltam. Nem akart beindulni a fogyás, sehogy. Nem is erőltettem a tejem miatt, nehogy a fogyókúrázás rámenjen. A férjem elfogadott, természetesen szeretném leadni én is de jelenleg a pár hónapos babám mellett (első, nagyon maki típus örülök, hogy aludni tudok).
Nekem is mondták sokan, hogy dömper állat vagyok, undorító a hasam, a felrepedt bőr a sok zsír, hogy narancsbőr és striás a combom. Én csak lereagáltam annyival hogy neked kell megdugni? Nem, akkor le lehet rólam szállni. Lehet nyers és alpári de az ember nyílván amúgy is szarul van a sok kgtól... nem kell még belé is rúgni.
Anyámat volt a legnehezebb leállítani, folyton mondta meg azt is, hogy megcsal a férjem mert így nézek ki... Egyszer eldurrantam és hazaküldtem, azóta nem hallgatom.
CSAK magadra hallgass. Meg a férjedre, és tedd össze a 2 kezed, hogy ilyen rendes és normális férjed van!
Ti hárman számítotok most. Csak.
Nézz rájuk és mosolyogj egyet. Bújj össze a babáddal, és csak szoptass.
Ne törődj semmi mással!
A hormonok miatt éezékenyebb vagy, nehogy beengedj az elmédbe bármi negatívat!
Senkinek nem kell megfelelned jelenleg, csak a babádnak!
6os válaszoló vagyok.
És gratulálok a babához!
Minden rendben van/lesz,nyugi! A súlyod most az utolsó utáni dolog.
A szülés óta, otthon is leadtál 6 kg-t, ami ilyen kis idő alatt szinte sok is az ütemét tekintve.
Nem értem, mit csesztetnek. Heti 0.5 kg fogyást tartanak egészségesnek, ezt bőven túlteljesítetted.
Szard le őket 4 éve szültem 30 kg is van rajtam, de senki nem csesztet.
Elég tahó családod van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!