Van aki az anyagiak miatt gondolkozik a második babán?
Jelenleg nem élünk olyan rosszul, saját lakásunk van (örökség segítségével és szerencsére nem túl sok hitellel jutottunk hozzá), a hétköznapi kiadások nem okoznak problémát, de félretenni nagyon keveset tudunk. Így hárman kényelmesen megélünk, valószínű még 2 kisgyerekkel is meglennénk, de ha a gyerkőcök nagyobbak lesznek, két iskolás korú gyereket a mostani jövedelmünkből már elég szűkösen tudnánk eltartani. Nem akarom állandóan azt mondani a gyerekeknek, hogy erre és arra nincs pénz. Persze több lesz a jövedelmünk, ha visszamegyek dolgozni a Gyed után, de sajnos nem a legjobban fizetett szakmán van.
Van még valaki hasonló helyzetben? Ti mi alapján mérlegeltek?
Ez a "gondolkodtunk rajta" túlzás, mert alapvetően 2 gyereket akartunk (na jó, én többet, de elfogadtam, hogy az anyagilag sosem fog bele férni), ezért is lett 3 szobás házunk.
Hasonlóan élünk/éltünk, mint ti, van egy saját házunk viszonylag kevés hitellel, és a hétköznapi dolgok nem okoznak problémàt, tulajdonképpen mindig félre is rakunk, 50-150 ezer ft között. Ami olyan szempontból gázos, hogy a nagy infláció előtt, tavaly előtt még simán megvolt a havi fix 120-150, de ilyen elszállt árak mellett van, hogy néha örülünk a 40-50 ezer forintnak.
Mi úgy döntöttünk, hogy jöjjön a második baba, érkezik is hamarosan, a saját életszínvonalunkat rendeljük alá bizonyos szempontból ennek a dolognak. Mondjuk, sosem vertük el a pénzt, mindig takarékosan éltünk, mert ugye ingatlanra spóroltunk és máshogy nem lett volna.
Tehát alapvetően normálisan és egészségesen eszünk, erre odafigyelünk, meg nyilván a gyerekeknek is alap a minöségi cipő, de ruhát pl. turiban veszünk , magunknak is, gyerekek előtt is szerettünk turizni. Vagy pl. max 2 havonta ülünk be valahova kajálni. A kertben van 100 nm2 konyhakert, a többség letérkövezi, na én csinálom nyáron, ezt mondjuk ez is egy olyan dolog, hogy szeretem is csinálni, de lényegében nagyon sok pénzt megspórolunk vele. Több gyümölcsfát, szőlőt, gyümölcsbokrot ültettünk, hogy 4-5 éves korukra már azt se boltban kelljen venni.
A spórolt pénzt meg igyekszünk gyarapítani, hogy mire iskolások lesznek, addigra kész legyünk a házzal, illetve le tudjuk cserélni a kicsit, és ezekre ne kelljen már félretenni havonta X összeget, mert igazából ezek viszik el a megtakarításunkat, baromi drága minden munka és anyag a házzal kapcsolatban.
Ha nem lenne, talán nem panaszkodnék.
Szerintem nem mindegy, hogy mekkora az anyagi nehézség, mire kell esetlegesen nemet mondani. Nem feltétlenül kell a gyereket úgy felnevelni, hogy azt mondogatod, valamire nincs pénz, egyszerűen lehet olyan értékrendre tanítani, amibe a csillámpukit szóró, fésülhető nyerítő barbi ló nem fér bele és kész.
Ha ételről, osztálykirándulásról, közös ovis fagyizásról, gyümölcsről, tankönyvekről, vagy egyéb "alap" dolgokról, élményemről kellene lemondani, az más kérdés.
Én az egyszerűsítés elvét vallom, pedig két mérnök fizetésből élünk, mégsem kapnak meg mindent a gyerekeink, amit csak szeretnének (lásd pl. a barbi lovas példát). Próbálunk jó értékrendet átadni a gyerekeinknek, de ha mondjuk alapvető élelmiszerekre nem maradna hó végén és kilátásban sem lenne, hogy kitudunk ebből törni, akkor nem vállaltuk volna a második gyerkőcöt.
Fentiek mellett én azt mondom, hogy a legnagyobb kincseim és értékeim a gyerekeim. Ők azok, akikre 10-20-30 év múlva is csillogó szemekkel fogok nézni. Szóval ha kis esély is van rá, hogy feltudom nevelni normálisan és vágyom rá, akkor bevállalnám.
Egyébként igen, nem kell "mindent" megadni, ez önmagában nem probléma.
Mi pl. szerettünk volna játszóvárat a kertbe, mert minden gyereknek van a környéken. De ilyen árak mellett azt kellett most mondanunk, hogy nem fér bele 4-500 ezer forintért, így lesz sima hinta és homokozó.
Szóval érted. Nem az van, hogy semmit nem kapnak, csak nem a "mindent". Talán ezért csak nem kell majd 30 évesen terapeutához járniuk.
Mondjuk ezt a szakmaváltást sosem értettem, hiába tanul ki valaki valami szakmát, míg otthon van, senki nem fog érte kapkodni tapasztalat nélkül, de két gyerekkel, 30+ évesen....
Illetve, manapság kb. ellehetetlenült a felnőttképzés, megszűntek a pár hónapos okj-k, minden képzés minimum 1-2 éves és baromi sok pénzbe kerül. És csak annak megoldható, aki tudja hova tenni a gyerekeket szombatonként, mert akkor van a legtöbb oktatás, ergo olyan apuka mellett működik, aki nem dolgozik szombaton vagy ha a nagyszülők bevállalják a gyerekeket. És még akkor is nagyon sok idő, illetve már mindegyikhez tartozik 4-6 hetes gyakorlat, akkor is kell valahova rakni a gyerekeket.
13:05 válaszoló kommentjére szeretnék reagálni. Pl.ha eü.végzettéget szerezne, simán eltudna helyezkedni az ország területén bárhol és hidd el, nem csak a 12órás műszak létezik, van olyan ápoló is, aki csak délelőttös műszakot vállal,pont a család miatt, de lehet pl.asszisztens is vagy diplomás ápolóként osztályvezető, ők is 8órában dolgoznak, hétköznap. Ki lehet fogni, egész jó helyeket korrekt bérrel. Ráadásul ott vannak a magánrendelők is. Nyilván nem fog annyit keresni,mint egy orvos, de meglehet élni belőle.
Kérdező! Ez csak egy szösszenet volt, nem tudom milyen területen dolgozol, de én gyerek mellett biztosan tanulnék akár a jelenlegi szakmámra valami ráépülőt vagy nyelvet, másik szakmát. Ezt senki nem tudja elvenni tőled és jól jöhet. Szerintem vágjatok bele, mert egy testvér személyében a legdrágább ajándékot adjátok a meglévő gyermeknek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!