Mit gondoltok azokról a szülőkről, akik csak odaadják a telefont/tabletet a gyerek kezébe és nem foglalkoznak velünk?

Semmit.

Simán lehet oda adni a gyereknek, semmi nincs benne. Ha meg valaki talál valamit, inkább hagyni kell. Mert csak szarul érzi utánna magát a gyerek.

Bármilyen erősen koncentrálok, akkor se jut eszembe róluk semmi. SEMMI. Lehet, hogy kicsit többet kellene vadidegenek életének a részleteivel foglalkoznom, és akkor gondolnék róluk valamit, de így azt kell, hogy mondjam, hogy magasról nem érdekel, hogy ki ad a gyereke kezébe telefont, és ki nem.

Túl kicsi gyereknek adni viszont tényleg nem szerencsés. Földhöz vágja és belefolyatja a nyálát, attól meg tönkremegy.

Őszintén megmondom, hogy a legelső gondolatom az, hogy nem jó szülők és vissza fogják sírni az elpazarolt időszakot.

Viszont mielőtt végigjutnék a gondolatmenetben már eszembe jut, hogy ha szerintük jót tesznek a gyereknek és/vagy maguknak (boldog szülő, boldog gyerek), akkor rendben van.

A harmadik gondolatom pedig az, hogy semmi közöm hozzá.

Azért ez erős túlzás.

Nálunk is van mesézés, 3evesnek saját telefon stb. De ettől meg nincs elhanyagolva, igencsak van vele foglalkozva.

Kérdés mennyit adják oda.Van ismerősöm akinek a gyerekének éjjel nappal a kezében van és szerintük ez normális.4-5 éves.

A másik ismerős meg odaadja de fix idő után elveszi.Szerintem ez még oké.

Én meg az a fajta vagyok aki egy kézen meg tudja számolni hányszor adtam oda neki 5 éves múlt.(van aki szerint még ez nem jó)

Sajnos nincs el egyedül a gyerek.(5éves) Vagy vele kell játszani, de akkor nincs házimunka, pihenés...stb.

Dolgozunk, a többi munka után jönne, de az első mondata mikor belépünk a házba: "anya játszunk?" ...

Hát nem mert főzni kell épp...

Szóval telefonozik. Ritkán tv-t néz, vagy tesóval(15 éves) játszik, vagy tatát nyúzza...

8, és egyedül neveled?

Játsszon vele az apja, míg főzöl!

Ez olyan meredek?

Vagy az, hogy együtt főzzetek?

Igazából én alapból nem értem, miért adják oda ezeket a kütyüket, pedig nem vagyok mániákusan képernyő-ellenes, viszont látom azt, hogy a gyerekek pillanatok alatt függők lesznek és nem képesek kontrollálni a képernyő-használatot. A felnőttek sem, de a gyerekek pláne.

De én már a gyerek születése előtt megfogadtam, hogy nem fogom evéshez meg játék helyett odaadni a kütyüket. Tabletünk alapból nincs, nem is értem valójában, mire való, szóval ez fel sem merül kérdésként.

A telefon meg szerintem nem játékeszköz gyerekeknek, az én telefonomat ne tegye tönkre, nem akarok újat venni, a laptopot sem adom oda neki nyilván.

Mesét nézhet naponta két alkalommal a TV-n a 2 évesem, sokáig ez sem volt, de most a tesót várva nagyon durva volt az első trimeszter, le akartam foglalni, hogy nyugodtan hányhassak, mert amúgy ott állt mellettem és nyúlkált volna a WC-be :D

De egyáltalán nem tervezem növelni a képernyőidőt (és ez is ilyen téli dolog, mivel nyáron egész nap szinte a kertben/teraszon vagyunk), és nem is tervezek kütyüket odaadni neki, ne legyen függő.

De én ugyanígy nem értem, miért hagynak kiskamaszokat éjjel kettőig ordítva gépezni.

Megjegyzem, szerintem sokan maguk előtt is letagadják, milyen sokat kütyüzik a gyerek. Azt mondják, csak néha adják oda, pedig nem igaz, családban és ismerősi körben is látom, tiszta függő már a gyerek, hisztirohamot kap, ha nem adják neki oda kérésre, amúgy nem tud sem enni, sem várni, sem egyedül eljátszani 15 percet képernyő nélkül.

A szülők meg azt mondják, néha odaadják, nem sokat, ennyiből nem lesz baj. Ja, csak már totál függő a kicsi. De nem akarják látni, mert így nekik könnyebb.