3 gyerek mellett hogy lehet dolgozni, gyerekekkel foglalkozni, férjjel/feleséggel foglalkozni, háztartást vezetni, programokra menni, barátságokat fenntartani?

Nálunk van bölcsi, a kicsi 10 hós korától jár, fél 7re viszem, ebéd után hozom el.

6 órában dolgozok.

Van egy óvodás, 2 iskolás. Tehát 4 gyerek van.

Délután tanulunk, társasozunk, beszélgetünk.

Ha betegek a férjem itthon tud maradni, nem hárul mindig rám

Vagy délután is be tudok menni, ha hazaér a férjem.

A háztartás nagy része hétvégére marad. Ekkor főzünk, mosunk takarítunk.(igen, többes szám, mindenkinek van dolga)

Szombat délutántól vasarnap délelőttig a gyerekek mindig a nagyszülőknél vannak, így az csak a mi időnk a férjemmel

Szerintem nem megoldhatatlan.

Én nem éreztem nehéznek, bár a nagy,s az ikrek között 6 év van. Épp suliba ment, mikor az ikrek születtek. Az ikrek 2,5 éves korában mentem vissza dolgozni, bár csak fél állásban, de akkor már csináltam a 2. diplomámat is.

Biztos turbó üzemmódban éltem, de jártunk bálba, társaságba, dolgoztam, tanultam (fiatal voltam). Aztán a 3 gyerekkel elváltam (én akartam), de azt se éreztem nehéznek. Kb. 3 évig voltam egyedül a gyerekekkel, majd újra férjhez mentem, s lett 4. gyerek. A második férjem mindenben kiveszi a részét, s már csak a közös gyerekünk van itthon. Most így már kevésbé fiatalon el sem tudom képzelni azt a pörgést (bár így sem unatkozom, főállásban dolgozom, délután, este, éjjel a vállalkozásunkban napi szinten dolgozom, a gyerekkel tanulok minden nap.)

Ami jó hír, hogy a támogatások is magasabbak lesznek. Családi adókedvezmény 40 ezer helyett 99 ezer; egyszeri anyasági 2*85 ezer; gyedet, ha jól írja a cikk, amit olvastam, 3 éves korukig fogsz kapni, nem 2 éves korukig; gyest tankötelessé válásukig kapsz majd; ingyenes közétkeztetés.

Ahogy a 2-es írta, majd megoldjátok, mert meg kell. Kitartást, és sok boldogságot! :)

Khm, van más lehetősége. Senkire nem szabad ráerőszakolni egy nem kívánt terhességet, gyereket, csak azért, mert “képes leszel megoldani, nincs más választásod!”. Dehogyis nincsen.

És a támogatásokkal meg ne jöjjünk már, mikor az összes közeli ismerősünk, barátunk alsóhangon 35-40 milliós lakással indítja útnak a 18-19 éves gyerekeket. A kérdezőéknek meg még a saját házuk sincsen befejezve… A nagyobbik gyerekkel szúr ki a legjobban ezzel, nem is saját magukkal.

6-os, nem az volt a kérdés, hogy megtartsák-e őket. Azt sem tudjuk, mennyi idős terhes. Biztatni próbáltam a kérdezőt, hogy ha már ez a helyzet, akkor milyen “bevétellel” számolhatnak.

Nem kötelező, és nem is alap, hogy 40 milliós támogatást kapjon a gyerek, amikor elköltözik otthonról. Ezt csak egy nagyon szűk réteg engedheti meg magának, de ez nem jelenti azt, hogy aki nem teheti meg, az bújjon el szégyenében, és ne vállaljon gyereket.

Nehéz lesz, de hidd el, működni fog :)

Nekem is 3 gyerkőcöm van, szintén ikres felállásban. Mikor oviba mentek az ikrek akkor mentem vissza dolgozni. Felváltva mentünk táppénzre a férjemmel mikor betegek voltak a gyerekek, így azért elviselhetőbb volt, persze voltak kellemetlen szituációk a főnöktől.

A gyerekeket amennyire csak tudtam bevontam a házimunkába, így aközben is együtt voltunk és próbáltunk játszani. A legjobb az volt, mikor már érdekelték őket a szerepjátékok, így jó téma volt az anyukás játék. Mikor hazaértünk a munkából, oviból, suliból, akkor az apukájuk játszott velük, én meg addig tudtam főzni.

Volt egy viszonylag szoros napirendünk, amihez ragaszkodtam, így 8-9 körül már mindenki aludt, ezután jött az apa-anya idő. Havi 1x pedig randiztunk is, ilyenkor nagyszülők, barátok vigyáztak rájuk.

A barátaim x része kihullott, de szereztem újakat, akik szintén babások, így együtt a gyerkőcökkel is tudtunk programokat csinálni.

Persze nem volt ilyen egyszerű minden ahogy most leírtam, de a kulcs az az, hogy igenis fogadj el segítséget. A párodat szigorúan vond be a dolgokba, egyedül nem tudsz ennyi mindennel megbirkózni.

Kitartást kívánok, hidd el, minden rendben lesz :)