Anyukák, akik hosszabb otthonlét után tértek vissza a munka világába, hogy érzitek magatokat?

11. Ruhát vettem magamnak, annyit és olyan minőséget, ami ehhez az életmódhoz kellett, plusz ugye a terhes/szoptatós stb ruhákat. Nyilván a méreteim is változtak.

Mostanra elég lelakott lett mindenem, illetve nem alkalmasak a ruháim arra, hogy dolgozni járjak bennük, sem stílus sem állapot sem méret terén.

Jóformán egy teljes ruhatárat kell vegyek, és ennek nem alltam neki a gyed utolsó hónapjaiban (főleg hogy más nagyobb költségeim is voltak).

Be tényleg nem ültem senkivel, amióta gyerekem van, max ilyen gyereksarkos kávezóba más gyerekesekkel, de az tudod milyen, ha jut 2 mondat egymasra a másik felnőttel jut, ha nem, nem.

Pont 3 éve voltam a párommal moziban, az is akkor durva kultúrsokk volt. Akkor voltunk utoljára kettesben a házon kívül. Most ha beszokik a kicsi a bölcsibe de még nem kezdődött a munka, lehet hogy elmegyünk megint (bár én sajnálom rá a pénzt).

De minek vagy együtt olyan férfval, aki képes gyed alatt is külön kasszázni, és annyi nincs benne, hogy vegyen neked pár ruhát?

Ilyen hülye lennék, le sem merném írni.

Mi mindig külön kasszán voltunk, mire mi összejöttünk, már bőven felnőttek voltunk.

Nem döntés a külön kassza, hanem egyszerűen így alakult. Nekem a csedem elég jó összeg volt és a gyed is bőven elég volt mindig arra, hogy a saját dolgaimat illetve a gyerekek ruhait, játékait, ilyen apróságokat megvegyem belőle.

Sose kellett tőle kérjek nadrágra vagy ilyesmi.

Most ősszel sajnos elment a pénzem (a phd védes egy csomó penz, ott kell ilyen hülye vendégséget adni, meg a disszertáció és a tézisfüzetek kinyomtatása is tízezres tétel, oda muszáj volt egy új ruha, igaz hádában lőttem egyet, meg egy új topánka, kellett továbbképzési pontokat gyűjtsek, kurzus plusz konferencia, ezek így együtt egy havi gyedet elvittek). A párom ezeket és bármit is fizet, ha kérem, utal, de mivel úgyis kapok mindjárt fizut, illetve az erdőbe meg a kertvárosi utcákba mászkálok kb, ezért ezeket a kiadásokat most már szeretném a saját pénzemből fedezni, csak pár hét, és kapok fizut.

Én a külön kasszát még mindig jobban értem, mint azt, hogy nem mentél el NÉGY ÉVIG egyedül más felnőttekkel találkozni. Miért?...

11-es voltam

Hát addig se csak évente néhányszor csináltam ilyenfajta programot, de tény, hogy jártam anno sportolni meg amatőr versenyekre, illetve a kollégákkal is beszélgettem.

Másrészt nem igaz így, hogy nem találkoztam felnőttekkel, még az első gyerekem volt baba, amikor el tudtam menni kutyasuliba, igaz utána 2 év kihagyással, de mentem agilityzni havonta/kéthavonta mostanában.

Harmadrészt annyira nincs kivel találkozzak, a régiek főleg külföldön vannak/voltak, ketten hazaköltöztek idén, ez a lány volt az egyik. Kisgyerekes vendégek gyakran jártak hozzánk, mi is hozzájuk illetve sokat jártam más gyerekesekkel kinti programokra.

A 2 gyerekem között volt a covid-zárlat (az első). A fiam ugyanakkor nem volt egyáltalán el az apjával, hónapokig meg se tudta fogni. A lányom anno jobban elvolt vele, de akkor még volt jelenléti oktatás (oktatok egy tárgyat egy fòsulin fèlévi pár alkalommal), illetve akkor még bejártam másik oktatásra is, a párom ezeket tudta kikérni a munkahelyén szabadra, nekem ez volt "énidő", elég para volt még 2 hónapossal a szoptatás miatt pl. A fiam születésekor már csak online oktattam, kezdetben a babával a karomban, későbbre viszont a cikk meg a phd élesedett be és egyszerűen szóba se jött, hogy a gyerekek, háztartás, tézisírás mellett bármilyen önálló programot csináljak. Nem dolgoztam a gyerekek ébrenléti idejében csak éjjel illetve néha a kicsi alvásidejében (amikor pl a nagy közösségbe járt már), őket vittem mindenhová, játszottam velük, főztem, igyekeztem a háztartással (párom is, de ő se egyállásnyit dolgozik). A tézis leadása előtt 3-4 alkalommal el tudtam menni pár órára a könyvtárba menni, az hatalmas eredmény volt a kicsivel és nagyon sokat ért.

A nyugisabb időkben gyerünk anyukám tornáztam, a fiam születése után fogytam majdnem 10kg-t (a terhesség alatt is sokat a diéta miatt). Akkor benne voltam edzettségben, eszembe nem jutott volna eltraccspartizni a nemsok lehetőségem a tornázásra. Szintén csak alvásidőben tudtam tornázni. Sajnos viszont visszahíztam vmennyit ebben a félévben mert elég zűrösre sikerült (védés, kurzus, vizsga, karácsonyi készülődés), szintèn az utolsó amire vágytam, hogy elgórjam az időt, vagy eljátsszam a párom gyerekfelügyeletre való esetleges idejét indokolatlanul.

Ennyi a sztori. Megválaszoltam a kérdésed?

17-es kérdező, én őszinte érdeklődéssel kérdeztem (és köszi a választ, Derjaderja), mert nem tudom elképzelni, hogy egyrészt miért történik ilyen, másrészt hogy lehet bírni. Nem támadtam szerintem. A 14-es kommentet nem én írtam :)

Én külföldön élek, minimális szociális életem van ahhoz képest, amikor Budapesten éltünk, és ott voltak a barátaim, a családom, rengeteg kulturális lehetőség, a gyerekem születésével (két és fél éve, pont a covid közepén) nyilván még jobban beszűkült a világom, de elképzelhetetlen számomra, hogy legalább kéthavonta egyszer ne menjek el beülni valahova egy másik felnőttel, gyerek nélkül.

11-es és 16-os voltam