Mindenhol állandóan azt látom, h más emberek, nyilván főleg a nők, bele van bújva szinte már szó szerint a csecsemőkbe. Puszilgatják, orrát, száját, szinte fullasztóan ölelik őket, én meg azt veszem, h grimaszolva nézem ezeket a videókat mikor egymás után dobja fel a net. Én abszolút nem vágyok gyerekre, egyáltalán nem fog el a vágy, mikor látok egy csecsemőt, h Úristen had menjek oda... Inkább nem értem, h lehet majdnem megenni már őket, egyik másik nő annyira nyalja falja... Nekem ez sok... Kőszivű lennék h semmit nem mozgat meg bennem egy újszülött látványa?
Engem sem hozott lázba soha egy újszülött látványa. Szeretem a gyerekeket, de szerintem ez már túlzás. Van két gyerekem, természetesen imádom őket, de soha nem vittem túlzásba, ilyeneket nem csináltam, amiket leírtál. Idegen gyerekkel főleg nem. Nem vagy szívtelen ettől, mert akkor én is az vagyok, meg nagyon sokan mások.
2022. dec. 16. 07:55
Hasznos számodra ez a válasz?
2/15 Pekka válasza:
Nincs veled semmi baj, nem vagyunk egyformák. Valaki odavan a gyerekekért, valaki nem. Nem látok semmi problémát ebben.
2022. dec. 16. 07:56
Hasznos számodra ez a válasz?
3/15 anonim válasza:
Mas gyereke engem sem érdekel
Másrészt sokáig én sem akartam aztán lassan 4 lesz..
Mégsem vagyok ez a cukormázas tîpus
2022. dec. 16. 07:57
Hasznos számodra ez a válasz?
4/15 anonim válasza:
Nincs ezzel gond. Én is sokáig így éreztem. Sőt, amikor rászántuk magunkat a férjemmel, hogy gyerekünk legyen, akkor sem azért, mert nagyon vágytunk rá, hanem azért, mert féltünk, hogy kifutunk az időből. Odavagyunk a saját gyerekünkért, sokat változtunk azóta, de azóta sem hoz lázba, ha látok egy kisbabát.
2022. dec. 16. 08:26
Hasznos számodra ez a válasz?
5/15 anonim válasza:
A kisállatokat szereted?
2022. dec. 16. 08:27
Hasznos számodra ez a válasz?
6/15 A kérdező kommentje:
5ös! Igen, imádom az állatokat, nekem is van, és kb. úgy él itt velünk, mint egy gyerek, annyi mindene van. Imádjuk. :D De fura, h egy gyerek nem váltja ezt ki belőlem...
2022. dec. 16. 08:30
7/15 anonim válasza:
Én is így voltam, se szépnek nem láttam a babákat, se késztetést nem éreztem kapcsolatba kerülni velük. Na most hogy lett sajátom, őt szeretem is, és meg is erőltetem magam a cukiskodásban is, mert egyrészt nem akarom hogy sírjon, hanem inkább nevessen/jó kedve legyen és egy babának ezért oda kell tenni magad. Lehet hogy ha a korábbi énem látná hogy énekelgetek a repedtfazék hangommal meg táncolok és mutogatok a kezemmel több napos zsíros hajjal nem hinne a szemének. :)
A lényeg hogy nem vagyunk egyformák, de az új élethelyzetek is kihozhatnak belőled olyan dolgokat amiket nem hittél magadról.
2022. dec. 16. 08:32
Hasznos számodra ez a válasz?
8/15 anonim válasza:
5. vagyok. Akkor nyugi, tuti nem vagy érzéketlen meg szívtelen. :-) Mondom ezt úgy, hogy itt a 7 hós fiam, akit megzabálok. :-D De ő a sajátom. Mondjuk én alapvetően szeretem a babákat, de persze nem annyira, mint a magamét. Viszont pl. a barátnőm kislányát valahogy születése óta nehezen tudom elviselni, szörnyen unszimpatikus számomra.
Szóval nincs veled gond, ne aggódj. Nem kell egyformának lennünk, ettől szép az élet.
2022. dec. 16. 08:35
Hasznos számodra ez a válasz?
9/15 anonim válasza:
Én ki nem állhatom a gyerekeket. Kivéve az enyém. Őt imádom.
2022. dec. 16. 09:04
Hasznos számodra ez a válasz?
10/15 anonim válasza:
Engem sem érdekel más gyereke, sőt... A miénket viszont megzabálom! Imádom ahogy kacag, amikor szétpuszilgatom a nyakát, vagy ahogy próbálkozik vele ő is. De tudom, hogy ez másnak nem érdekes/cuki, ezek a mi pillanataink és nincs ezzel semmi baj. :)
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!