Mit csináljak, ha a nővérem egy szívtelen, érzéketlen bunkó, aki miatt nap mint nap megfordul a fejemben, hogy megölöm magam?

Én ezt már nem bírom tovább. Amióta tudom, mi az az öngyilkosság, azóta azon gondolkozom, hányféleképpen ölhetném meg magam a nővérem miatt. Most 13 éves vagyok, és esküszöm, volt már, hogy egy-egy veszekedés után kést forgattam a kezemben! Születésem óta ott bánt, ahol csak tud, amikor kisbaba voltam, kislapáttal vert meg rosdás szódapatront dugott a számba, most pedig lelkileg próbál teljesen kikészíteni, sikerrel... Szerintem idegösszeroppanást kapok. Nagyon hirtelen haragú, és nagyon jól is veszekedik. Tényleg profi a bántásban, ami azt jelenti, hogy mindig megtalálja a legérzékenyebb pontomat, és ott döf meg, képletesen értve, bár már jobb lenne szó szerint. Ha nem is veszekszünk, minden nap különböző rossz tulajdonságomat hangsúlyozza ki, (nem építő kritikaként, á, nagyon nem), emellett minden nap hozzámvágja, hogy mekkora nyomorék vagyok, idióta, meg minden... mondanom sem kell, ez az amúgy is alacsony önbizalmamnak nagyon jót tesz...

az idegességemet viszont aligha tudnám levezetni azzal, hogy úgy bevágom a szobám ajtaját hogy kiszakad a helyéről, nos, azért, mert anya (vígasztalás helyett) azt mondja, hogy ha így teszek, nem kapok új ajtót.

Mit csináljak? Idegességlevezető dolgokat tudnátok ajánlani? (nem meditáció, vagy nyugtató zene... olyanra gondolok, amivel ki tudnám ereszteni az idegességemet, nem pedig benntartani, mert már 13 éve gyűl a feszültség, és ha tovább benntartom, azt hiszem, tényleg idegösszeroppanást kapok...)