Átgondolnátok a gyerekvállalást egy ilyen mondat után, vagy túlreagálom?
A párommal másfél éve vagyunk együtt. Januártól próbálkoznánk a babával, amit eddig én is vártam nagyon, már megvannak a befutó neveink is mindkét nemre. Viszont a héten olyasmit mondott nekem egy kisebb vitatkozáskor, ami eléggé meglepett, elgondolkoztatott (nagyon ritkán van nézeteltérésünk, azt azért hozzátenném). Azt mondta, hogy nekem amúgy is nagyon könnyű, mert ebbe a kapcsolatba nem nyújtok mást a p.ncimon kívül. Ezt arra értette, hogy amíg nekem egyetemistaként a bevételem az ösztöndíjból, lakásomból elég alacsony, addig ő egy hónapban durván a tízszeresét keresi meg és a bankkártyái benne vannak az Apple Pay-ben a telefonomban, azokat szoktam használni. De anno ezt is ő mondta, hogy legyen így, sosem én erőltettem ezt. Meg nem érezném, hogy annyira nagyon könnyű lenne nekem, mert minden ügyes-bajos dolgát/gondját én csinálom, oldom meg, én koordinálom a háztartást, házzal kapcsolatos dolgokat is. Mellette ott van az egyetem, tavasszal végzek remélhetőleg. Szóval van dolgom bőven, nem azzal telik el a napom, hogy rohangálok fodrászhoz, onnan kozmetikushoz, majd azon gondolkozom, délután melyik boltban költsem a pénzét.
Mióta volt ez a vitánk, elég sokat gondolok a fenti mondatára és elbizonytalanodtam, az az igazság... Bocsánatot kért, ő is érezte, hogy nem kellett volna, de akkor is... Ha ilyet mond, nyilván valahol ezt gondolja, nem?
Csak közben meg én is vágyom nagyon egy kisbabára, rengeteget beszélgettünk már erről, hogy milyen is lesz/lenne ez az egész.
Van segítségünk valamennyi, de pl. hiába jár hozzánk egy hölgy heti egyszer takarítani, attól a kisebb dolgokat ugyanúgy megcsinálom minden nap.
24 éves vagyok, ő 46. Szóval részemről nem is sürgős a gyerekvállalás, maximum azért, mert már kb. 20-21 éves korom óta szeretnék anya lenni. De ő mondta, hogy 50 felett már nem szívesen lenne apuka... Korábban nálam PCOS-t állapítottak meg, akkor mondta az orvosom is, hogy ha babát szeretnék majd valamikor, lehet, hogy természetes úton nem fog összejönni. Így meg végképp nem szeretnék várni 30-35 éves koromig a gyerekvállalással.
Összegezzük.
1,5 év utan akarsz gyereket, egyetemistaként, munka nélkül... na en ezt egy hipiszupi kapcsolatban is korainak tartom, főleg, hogy életedben nem dolgoztál.
Mit kell koordinálni egy háztartason?! 2 felnőtt embernél. Míg a férjemmel ketten voltunk, 1héten egyszer takarítottam, naponta főztem de azt is csak unalomból munka után.
Te fel tudod mutatni az ösztöndíjadat. Abbol eltartanád magad és a gyereket ha szétmentek? Az ő kártyáját használod... akkor ki tart el?
Én totál megértem, hogy ezt a fejedhez vágta.
Azért használom az ő kártyáját, mert nekem nem fér bele az, hogy hetente kétszer 40-50 ezrekért bevásároljak, vagy teletankoljam szintén több tízezerért az autóját, ha éppen nálam kezd el villogni a lámpa.
De, minden nyáron dolgozom 16 éves korom óta. Azonban szorgalmi időszakban, vagy a vizsgák alatt nem fér bele a rendes, reggeltől délutánig tartó állás. Viszont neki is segítek rengeteget a munkájában.
Nem, nem gondolja úgy, hogy az én dolgom lenne csak minden itthon. Vannak dolgok, amiket én csinálok, vannak, amiket ő, de olyan 70-30 százalékban oszlik ez meg. Főzést is így mondanám, mert van, amiket ő szeret, vagy tud jobban elkészíteni és van, amit én. Vacsora után elpakolni mindig ő szokott például.
De ha elindítok egy mosást és akkor jár le, amíg itthon vagyok, nem fogok estig várni azért, hogy ő pakolja ki.
Nem szeretném leírni, milyen egyetemen, szakon vagyok. Azért, mert a kérdés szempontjából semennyire nem releváns, másrészt pedig nem tudom, kik olvasnak itt, azt sem szeretném, ha valaki rám ismerne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!