Szerinted nem túlzás ez?

Bizonyos téren igazad van, de ha van rá keretük, akkor végülis a saját ízlésüknek megfelelően miért ne csinálhatnák?

Mondjuk mi albérletben lakunk, így szóba sem került, hogy itt majd nagy falmázolás meg hasonlók lesznek, meg pénzem sincs rá, de ha saját lakás lenne és lenne rá bőven pénz, akkor én is ki tudtam volna találni tök jó dolgokat. Igaz, én nem bírom a giccset sem, meg az elcsépelt megoldásokat sem, szóval én valami vagányat meg eredetit csináltam volna, de a gyerek kb. azt is pont annyira tudná értékelni, mint a pillangós meg tündérkés szobát, magyarul csecsemő korában semennyire :) De ettől még megcsináltam volna.

Hát Te könyvben mutattad, én meg a falon, gyakorlati jelentősége nincs. Na persze majd magán is fogja tudni, ha nagyobb lesz.

Nem értem az ilyen kötekedő embereket. És ki is másolja, veszi a fáradtságot, hogy szó szerint idézi, amit írtam.

Én is raktam figurákat a falra, és csak kb. 8 hónaposan kezdte érdekelni, hogy mi is az. Na és? Azért gyerekszoba a gyerekszoba, hogy barátságos legyen. Ráadásul 7 hónapos koráig a hálószobánk is az volt. (a szoba másik fele)

Én is szívesebben megyek be olyan baba-gyerekszobába, amiben vannak színek és barátságos. Bútorban pedig pont azért nem vettünk drágát, mert később összematricázni, teleragasztgatni mindenfélével, ami aztán nyomot hagy, jó az olcsóbb is. De mégsem komoly hálószobabútort tettünk be, ami jó lesz majd ha 15 éves lesz is....

És igen. Az elején a dekoráció a szülőknek van. De mi nem? A játékokat a szülők nem maguknak veszik? Ezek a sok FP-s zenélő, színes kütyük.... csak mi szórakozunk vele, a gyerkőc inkább eljátszik egy porszívócsővel, vagy az ajtóval.... Akkor már játékot se vegyünk a gyerekeknek, mert minek...

Akkor ezek szerint a te gyereked szobája fehérre van meszelve és egyszerű semmitmondó bútorokkal berendezve. Ha pedig nem így van, akkor meg minek teszel fel ilyen hülye kérdést? Mindenki úgy rendezi be a gyereke szobáját ahogy akarja, és ha nem sajnálja rá a pénzt akkor az ő dolga. Emellett még lehet jókedvű szülő és megadhatja a gyereknek ugyanazt a törődést mint az, akinél nem olyan giccses a gyerekszoba.

Ezzel az erővel az is kérdés lehetne, hogy miért adunk a gyerekre szép mintás ruhákat, vagy a nemének megfelelő szinűt, mert úgyis mindegy, "a gyerek úgysem köszöni meg", ahogy te írtad.