Mit csinálnál, ha gyereked nem lenne képes beilleszkedni közösségbe?

Volt olyanban is, nem működött, sőt, ott rosszabb volt, mert jobban zavarták a problémás gyerekek és jobban zavarta ő is azokat. Ingyenes és magánterápiákat is kap két éves kora óta, soha, semmit sem értek. Két gyógyszert is próbált, de azok sem, azért van már csak ilyen lehetősége.

Mondom, hogy ezek nem megoldások, nem azt kell megnézni, hol tévedek. Családjában nincs erőszak, csak elkeseredettség a rengeteg gond miatt, amit okoz, és az alaptermészete sem egyszerű a gyereknek, már babaként sem volt az.

Jelenleg ez a két lehetősége van, MINDEN MÁS már kilőve, és kb egy hónapon belül el kell döntenem, mi legyen, de már az is sok..

Attól tartok, hogyha magántanuló lesz, én rámegyek teljesen, és felnőttkorára sem fog változni, mert ugyan változik az évek alatt, de minimálisan, és természetében semennyire. Szóval csak szőnyeg alá söpörném a problémát, de nem oldódna meg, kikerül a felnőtt világba, nem állná meg helyét munkahelyen például. Viszont gyógyszerrel tönkretehetem a testét/lelkét/szexuálitását, akár még az értelmét is, ráadásul nem élhet ezeken örökre és ami a legijesztőbb, nem is biztos, hogy hatnának, úgy tenném kockára.

Úgy érzem vagy a gyereket teszem tönkre gyógyszerekkel vagy magamat azzal, hogy én tanítsam, folyton velem legyen(továbbra is).

Még egy alternatív suli jöhet szóba, de az 100 körül van havonta, és csak napi 4 órát vannak bent csak 3 napot, tehát munka amellett sem lehetséges, sem normális élet, és ugye ott is valószínű, hogy nem működne a gyerek úgy, ahogy kell.

Két rossz közül kell választanom és egyiket sem akarom, de valamelyiket muszáj.

6 különböző diagnózisa volt, egyik se igazán passzol, most jön majd megint egy új. Most ha azt mondom, hogy egyéb pszichés fejlődési zavara van, vagy érzelmi zavara hogy beszédértési nehézsége, vagy hogy pervazív zavara, esetleg adhds, vagy kevert fejlődési zavara, akkor megoldódik a helyzet? Egyik sem írja le a gyereket, de mind volt már, és ebből több van rajta jelenleg is, ezekre kapott/kap fejlesztést, amik nem hatnak. Sokat.

A doki JAVASOLT 6 különböző gyógyszert, figyelemjavító, antidepresszáns, hangulatjavító, antipszichotikum, szorongásoldó, szedatívum, ebből kettőt próbáltunk, de az egyik rontott, a másik meg semmit sem csinált, pedig "hatnia kellett volna". Ez egy rohadt nagy totózás, megkérdezte, melyiket választom, "ez hatni szokott", megfigyelésen alapszik az egész, próbálgatáson, semmilyen teszt előtte.

Nem jön ki a problémásokkal: Értsd: veri őket, kiabál magából kikelve, kibukik a közelükben földön fetrengős üvöltősen, átlagosok közt ilyet nem csinál. VOLT olyan suliban, nem jött be, NEM TUDTAK SEGÍTENI fejlesztéssel a SZAKEMBEREK, nem bírja azt a közeget. Ott rosszabb lett! Itt csak ki van rekesztve és néha odacsap, ott magából kikelve tombolt, őrjöngött(a többiek meg vagy menekültek, vagy nekimentek). Nem az ő közege, nem tudom, minek kell bizonygatni, nem bírja a frusztráló dolgokat és problémásak közt 100x annyi frusztráció van, mint egy sima osztályban.

Jöhetne egy hasznos válasz is.. Melyiket választanád? Melyiket válasszam? ÉS nem, nem egyedi az esetünk, tudom, hogy rengeteg ilyen van, és mindenki választ egyet, van, aki szedálja a gyereket(esetleg otthonba is adja), van, aki évek óta otthon van vele feláldozva magát. Nem akarom feláldozni az életem, így is ráment 10 év, de nem akarom tönkretenni se a gyerekemet, mert annak ellenére, hogy így viselkedik suliban, meg néha itthon is, többnyire szerethető és jószívű, csak amikor nem, akkor annyira nem, hogy feledtet mindent egy időre.

Annyira rohadt szar egy helyzet. Most az utolsó gyereket is elűzte magától, aki még haverkodott vele, árulónak nevezte, amiért az mást szeretett volna padtársának helyette, majd jól berágva nem beszélt vele, a srác meg már nem akar vele beszélgetni. Elfordulnak tőle, nem mennek a közelébe. Máskor meg arra gondolok, hogyha kimaradnak ezek a tapasztalatok, az esélyét is elveszti, hogy beilleszkedhessen. Rosszul kell éreznie magát, hogy változni akarjon, nem? Persze lehet, csak fel akarom menteni magam, hogy ilyen helyzetben hagyom.

Mindegy, úgyis döntök hamarosan valamit

Ezeket még leírom, jó kiírni magamból:

Ha valaki véletlen nekimegy, erővel löki vissza, vagy rákiabál, de nem mindig, csak sokszor. Szereti hangoztatni, hogy okosabb másoknál(tényleg az, de attól még nem kéne), akit nem kedvel, annak mondja is, hogy milyen rosszul sikerült ez vagy az a dolga, ebben/abban milyen rossz volt. Játékokban válogatós, ha nincs kedve, nyafog, hogy nincs kedve vagy az hülye játék.. de legalább új játékokat kezdeményez, amire néha van jelentkező, meg ma pl unózott egy sráccal, aki egyedül kezdett neki a játéknak, észrevette és megkérdezte, játszanának e együtt, de máskor meg nincs kedve unózni, és az is hülye játék neki. Minden a kedvétől függ a gyereknek, mikor hogyan reagál. Válogatós, ki legyen a párja, de ha nincs párja, az is zavarja, akkor bepánikol, és akár erővel is szerezne(megfogja valaki kezét, aki nem akarja és nem akarja elengedni). Máskor meg direkt egyedül akarna menni és nem felel meg neki a másik gyerek.. Árulkodósnak hívja az egyiket, a másikat kineveti, mert az túrja az orrát, csúnya szavakat mondó gyerekeket megszól, de azért "segg"nek titulálja azt a gyereket, aki nem akarja, hogy mellé üljön, ebédnél problémáztak vele, hogy ne üljön melléjük, illetve egy harmadik ember problémázott, hogy ne üljön egy másik mellé, na ő erre odacsapott és verekedtek. Nyafog, ha épp le van maradva, vagy nincs kedve valamihez. Néha túloz, hogy jajj mi mennyire rossz volt neki, szereti sajnáltatni magát, van, hogy be is pánikol, hogy valamilyen sérülése komoly, pedig nem az(pl szúnyogcsípés). Szeret nagyobbat mondani a másiknál, és néha cukkol is mást. Kineveti, aki ügyetlen, és nevetgél, ha más gúnyolódik valakin, ami még a gúnyolódóból is visszatetszést váltott ki. Ha valakire pikkel, nem szívesen osztozik olyan dolgon sem, amin kéne(pl iskolai technika cucc, társasok), illetve nem szereti, ha félbeszakítják, vagy nem hallgatják meg, vagy kérdeznek valamit de nem figyelnek a válaszra.

De mind csak ha épp olyanja van, máskor meg tök normális minden területen.

Amikor épp "olyanja van", akkor minden jó dolga teljesen elfelejtődik, így negatívabban állnak hozzá, amitől többször van "olyanja". Panaszkodik, zsémbel, nyafog. Pl a suli elején még kedvelte szinte mindenki, most meg kollektívan utálják. Most ott tart, hogy nem akar bemenni, nem akar barátokat, mert mindenki hülye csak ő nem. Volt, hogy megvédett gyengébbet magától 2x, kiállt azért, mert igazságtalanságot látott(jól látta), osztozni is szokott a vitt dolgain, játszik olyat, amit más szeretne, jó tornában, úgyhogy választják a csapatba a nem kedvelés ellenére, felfedezi, ki van egyedül és hozzá csapódik, de becsatlakozik többszemélyes beszélgetésekbe/játékokba is odamegy és elvan.. de ez mind csak amikor oké. Amikor nem, akkor jönnek a negatívak, és van, hogy 10 negatív, 1 pozitív az arány, ma szinte végig rossz volt az elmondása alapján. Szóval szeszélyes és nehezen szerethető, ami jó pontot is szerez másnál, eltűnik, mikor bekapcsol random az undok oldala. Ezért nem kedvelik sehol. Azt mondanom sem kell, hogy eleve abba a csoportba talál be mindig, ahol a nehezebb gyerekek vannak, a többiek "unalmasak".