Mit gondolsz, fontos, hogy egy kisgyerek már korán elkezdjen angolul tanulni? Vagy ráér később?

Állítólag akkor, ha már a saját anyanyelvét elsajátította.

(kivéve ha külföldön él vagy más az apuka anyanyelve)

Ártani nem árt, de nincs túl sok értelme. Akinek van felesleges pénze, vigye. Mondom ezt úgy, hogy 3 nyelvű gyerekem van, ezért tudom, hogy micsoda munka idősebb korban fenntartani a nem "fő" nyelveket.

Ha angol nyelvű oviba, bölcsibe jár a gyerek, ahol egész nap angolul beszélnek hozzá, az más. De heti 1-2 órában semmi értelme.

Mi olyan országban élünk, ahol 2 hivatalos nyelv van, mégsem erőltetik ezt ilyen kicsi korban. 5 éves korban lehet választani, hogy angol vagy francia nyelvű osztályba iratod a gyereket, ez bőven elég ahhoz, hogy később a kényelvű állami pozíciókhoz elég legyen.

#2 vagyok, állítólag árt is mert lassítja az anyanyelv elsajátítását (a többnyelvű gyerekek is lassabban tanulnak meg beszélni). De biztos nem heti 1-2 óra árt, hanem ha a szülő nagyon erőlteti.

5 éves korban bőven elég elkezdeni.

Az én fiam 2 évesen beszélt érthetően, valasztekosan mondatokban. Decemberben lesz 3 és a járművek nevét tudja angolul, az allatokat, színeket, koszonest.

Szereti nezni az angol autós meséket, magától ragadt rá. Van külföldi rokon, akivel kamerán szoktunk beszélni, tudja, hogy nála máshogy beszélnek és érdekelte, el ujsagolja neki mindig miket tud már.

Szóval az sem elhanyagolhato, hogy a gyereket mennyire erdekli, mennyire fogékony rá.

Ártani nem árt, mert játékos formában "tanulják" és mindent megjegyeznek szinte nagyon könnyen.

Nem baj az, hogy tágul a látóköre, értelmesebb lesz stb. Erőltetni persze nem kell.

Babaangol se nem árt, se nem használ. Semmi baja nem lesz attól, ha néha elmennek, és énekelnek meg mondókáznak, legalább anyuka is kicsit kimozdul, de felesleges azt hinni, hogy ettől majd megtanul angolul.

Ha van lehetősége valódi kétnyelvű környezetben felnőni, tehát az egyik szülő angol (vagy behelyettesíthető bármi másra), vagy külföldön élnek, a család nyelve magyar, az oviban/suliban meg angolul beszél, az fantasztikus. Volt lehetőségünk kipróbálni, éltünk pár évig Angliában, a gyerekeim úgy beszélték a helyi akcentust, ahogy én akkor sem bírnám, ha ötven évig élnék ott. De ezt itthon nem lehet megtanulni, ahhoz természetes környezet kell.

Amikor a magyar anyanyelvű szülő angolul beszél a gyerekkel, a röhejes és káros.

A babaangol kb pont annyit ér, mint a babaúszás. Jó szórakozás lehet, de ha utána nem foglalkoznak vele, nem fog tudni angolul, ahogy a babaúszáson sem tanul meg úszni.

Ovis gyereket már lehet tanítani, de szerintem túl sok haszna nincs, nem lesz vele előrébb, ha olyan suliba iratod, ahol jó a nyelvoktatás, akkor úgyis megtanulja az iskolában. Ha meg hamarabb kapcsolatba kerül idegen nyelvvel, akkor magától is ráragad. Nekem 6 éves a kisebbik fiam, a párommal 2 éve vagyunk együtt, ő amerikai, nem túl gyakran van itt, mégis már szinte teljesen gördülékenyen tudnak a gyerekkel beszélgetni, főleg miután tavaly nyáron kint voltunk együtt egy hónapot.

A nagyfiam viszont 15 éves, csak az iskolában tanult angolul (meg rengeteg videót néz angolul), mindig ötös volt, de meglepődtem, hogy milyen jól tud beszélni és milyen folyékonyan, szabatosan fejezi ki magát. Pedig sose jártam vele pici korában nyelvi foglalkozásra.