Miért fél mindenki a szexuális neveléstől?

Mert maga a szülő is tabunak, szégyellnivalónak érzi.

Én is ilyen családban nőttem fel, igaz, anyukám megoldotta azzal, hogy elöl hagyott ilyen könyveket, amiket persze megnéztem.

Én viszont mindig bizalomteljes kapcsolatra törekedtem a gyerekeimmel, és amikor kérdeztek, az ő szintjükön mindig válaszoltam.

Minden hasonló helyzetben levő szülőnek üzenem: csak belekezdeni nehéz, aztán már megy. És utána az ember tökre örül magának, hogy nem pattintotta le az érdeklődő gyerekét. :-)

Szerintem nagyobb gond, ha a szülők nem dobálják a labdát, hanem késsel kiszúrják és kvázi megakadályozzák, hogy bárhol is felvilágosítást kapjon a gyerek, mert "ha nem tudja, nem csinálja" mantrával lezárják a kérdést.

Az sem segít, hogy a diákok végigröhögik a felvilágosítást, amint meglátnak egy rajzolt nemiszervet vagy egy óvszert...

Nekem szerencsém volt, anyám nem kezelte tabunak a témát, sőt életem első óvszerét is ő vette meg, hogy inkább legyen nálam biztos, ami biztos. Nem fél a menstruációról beszélni, vagy bármiről, ha kérdésem volt.

Én is hasonlóan teszek majd a gyerekeimmel, és remélem erre még egy normális iskolai felvilágosítás is rájön, de azért nem alapoznék arra, hogy majd a suli megoldja nekem ezt a témakört...

Két kiskamasz szülőjeként azt gondolom, hogy ebbe nem kell "belekezdeni". Én is agyaltam sokat ezen a kérdésen, amikor picik voltak, hogy majd hogyan és mikor világosítsam fel őket, de szerencsére sikerült olyan bizalmas kapcsolatot kiépíteni velük, hogy mindent a lehető legtermészetesebben meg mernek kérdezni. De olyanokat is, amit nekem álmomban nem jutott volna eszembe. Soha nem kellett pirulni, meg nagy beszélgetésekre leülni, teljesen természetesen alakultak ezek a dolgok maguktól.

Pedig nem vagyunk amúgy ezen a téren egy különösebben laza család, tehát pl. soha nem cseréltem előttük tampont, igyekeztem kikerülni, hogy utánam jöjjenek a vécén, nem szoktunk egymás előtt meztelenkedni, ilyenek. De ettől még tudják, hogy nincs olyan kérdés, amit ne tehetnének fel, se olyan téma, amiről ne lehetne itthon beszélni, nem csak a szexszel, hanem bármi egyéb "kínos" témával kapcsolatban.

"Nemcsak szexuális felvilágosítást kellene tartani, hanem "érzelmit" is."

Bizony! És ezt mennyire meg se említik sokan, még azok közül sem, akik a technikai részéről nagyon is hajlandóak felvilágosítani a gyereküket. Pedig ugyanolyan nagy hangsúlyt kéne, hogy kapjon a lelki része is, mint a fizikai!