Màsodik gyerek kèrdèsben hogy egyezzünk meg?

Nálunk könnyű volt, tudtuk, hogy 2 gyereket szeretnénk és nagyonmax 3 év korkülönbséggel, ez felett semmiképpen.

2,5 éves volt amikor megszületett a kicsi. Az első gyerekkel borzalmas volt (a mai napig az, pedig már harmadikos), a másik viszont mindenben a teljes ellentéte.

Mi, ha nem jött volna össze "időben" már nem is akartunk volna, nem akartunk senkit megszivatni

Nálunk 3,5 év a korkül. Szintén az első gyerek volt nehéz eset, 6-8x ébredt 3 éves koráig. A kicsi sokkal könnyebb eset, de a férjem még ígyis nagyon sokszor türelmetlenebb, mint annó a naggyal. De ha eleve úgy osztjátok meg a feladatokat, hogy te kelnél mindkét gyerekhez, és rád esik a nagyobb része, akkor ezt megmondhatod a férjednek.

Nálunk nem ez a helyzet, a kicsi születése óta ő kel a nagyhoz, illetve már a kicsi lassan 3 éves lezs, és el kezdte nemrég mindkettőt ő altatni. A nappali feladatokat inkább én szoktam ellátni velük kapcsolatban, de ott is jellemző a munkamegosztás. Szeretnék még egy gyereket, alapvetően a férjem is akart még régebben, de mióta akicsi a dackorszakba lépett, azóta várni akar. Úgyhogy várunk, sőt, ki tudja, lesz-e. Én nem győzködöm, max. néha rákérdezek, hogy mit gondol a dologról.

többemberes lányunk 3 éves korában jutottam arra az elhatározásra h készen állok a 2. babára. Sajnos sok hónap próbálkozás után elvetéltem. Majd jöttek az újabb hónapok. 5 éves volt a lányunk mire újra terhes lettem, ikrekkel. Hát volt pánik rendesen.

A lányunk a tesók születését annyira pozitívan élte meg hogy még az óvónők is meglepődtek rajta (ők is számítottak sokmindenre, de erre nem)

Igazi "nagytesó". Olyan türelmes lett, amit sosem hittem volna. Nagyon szereti a tesókat.

Nyilván a mi esetünk csak egy a millióból. De ezzel csak azt szerettem volna megmutatni hogy felesleges olyanon aggódnod ami nem is feltétlenül következik be.