Honnan van a anyukáknak ennyi erejük?

Jönnie kell az erőnek, mert teljesen rád van utalva egy kisember. Ha elalszol kárt tesz magában, főleg ìgy 22 hònaposan, már ajtòkat nyitogat, kulccsal is kinyitja simán, mindenre kèpesek..Persze voltak holtpontok, kisfiam ahogy elkezdett kúszni/mászni, fogzani borzalmas alvò lett, aztán háromnapos láz, covid.. kelt milliòszor vagy eleve el se mertèl aludni napokig, ha beteg, apjával felváltva ápoltuk, ez mind-mind hozzá tartozik.

A megváltás a járás megtanulása után jött, majd 1,5 èves kora òta javában átalussza az èjszakákat, most mindenre is volt időm, erőm, berakások, szòrakozás, romantikázás apával, bármi. Jòval pozitìvabb is vagyok, már szèpen beállt minden. Addig sem voltam lusta, volt takarìtva, főzve, sminkeltem, de bizony nem annyiszor, illetve amikor aludt, aludtam èn is vele, ha már teljesen kivoltam muszáj volt + segìtettek anyòsom, anyukám pl. kivasaltak, hoztak kaját, kimentek vele babakocsizni, mìg aludtam egy òrát. Aranyat èrt. Na meg persze a fèrjem...ha ő nincs, megzavarodtam volna :D Pici korátòl nagybetűs apuka.

Őszintén, most nem olvastam vissza a kommenteket egyenlőre, de nálunk másfél éves múlott a fiam. Ő rohadt rossz alvó, éjjel kel minimum

3-4x, jobb estéin 1-2x. Több mint másfél , de inkàbb 2 éve nem aludtam át az estét. Reggel már 6 előtt kukorékol, egész nap pörög. Úgy nézek ki mint egy zombi. Hiába a smink, látom magamon, hogy ebben a 2-3 évben szó szerint belegyöpösödtem a várandósságba, gyereknevelésbe,kialvatlanságba,nulla komfortzónába. Szeretem, Ő a mindenem, de nem egyszerű számomra, PEDIG tervezett gyerek!

A kávé! Rengeteg Feine koffe 😂

Őszintén, minden korszaknak meg van a maga nehézsége, szépsége.

3 gyermekünk van, ebből 2 sni-s, mindkettő tanulási és viselkedés problémás. Nem könnyű velük az élet, de nem tehetünk mást, csak alkalmazkodunk, tanulunk, csiszolódunk, túlélünk.