Lehetséges, hogy fiatalabb koromban csak azért akartam gyermeket, mert szeretethiányom volt?
Egészen 27 éves koromig nem volt komoly kapcsolatom. Mindeközben megvesztem volna egy babáért. Szörnyű hiány, és szomorúság fogott el annak kapcsán, hogy nem leszek anya, mert sosem lesz párom.
Nos, mégis lett párom, már 4 éve együtt vagyunk, most volt az első házassági évfordulónk.
Most minden adott lenne egy babához, de valamiért közel sem érzem azt a hatalmas vágyat, amit szingli, fiatal lányként éreztem. Sőt, a rokon kisbabákkal is úgy vagyok, hogy fél-1 óra elég belőlük. Mostanában nem vágyok gyerekmekre, de azért ott motoszkál bennem a “mi lesz ha megint vágyni fogok rá” tudat, s akkor már idősebbek leszünk és nem lehet?
32 leszek idén, a párom most lett 37.
Nem tudom, hogy akarok-e. Akarok, csak nem most. Nem tudom megfogalmazni. Szeretnék, de ha most azt mondanák, hogy 9 hónap múlva szülök, rosszul lennék.
Egyszerűen most nincs bennem áhítozás egy baba után. Nem hiányzik az életemből. Azzal éltetem magam, hogy majd lesz.
Én azért nem azt látom, hogy a gyermekvállalás tönkretenné az emberek életét.
Bizonyára felforgatja a kapcsolatot a kisgyermekes időszak, de megértéssel áthidalható. Nem egy boldog családot ismerek. Ahogyan az is igaz, hogy tudok olyanokról, akik elváltak a gyermek születése után, de ők lehet, hogy amúgy sem rúgták volna sokáig. Olyat is ismerek, ahol problémás a gyerek, de azt sem kérte senki, és ezt sosem tudni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!