A gyerekeim így is lehetnek büszkék rám, hogy egyedül én nem értem el semmit a családban?

A helyi kormányablakban dolgozom ügyintézőként. 1. osztálytól 4. osztályig voltam kitűnő, és 11. osztályban sikerült összeszednem magamnak egy 4,40-es átlagot (minden közismereti tantárgyból 4-es, minden szakmai tantárgyból 5-ös voltam), amúgy olyan 3-mas, 4-es tanuló voltam. 153 centi magas vagyok, nem egy sportoló alkat, mindig én voltam a béna gyerek tesin. Egyetlen érmem van, amit általános iskolában szereztem osztályversenyen.

Ezzel szemben apámnak több oklevele és érme van (pingpong és tollaslabda), megyei első helyezett lett diákolimpián, és az ország 8. helyezettje lett szintén egy diákolimpián tollasban.

Anyám rövid távú futó volt, több érme van, egy magyar rekord felállításához közel volt (6 mp-en múlt).

Unokatestvérem nb1-es kézilabdás volt.

Az öcsém egy informatikai zseni.

A férjem nb1-ben focizott, az ikertestvére válogatott játékos (futsal).

Én pedig semmit nem értem el. Sokszor érzem magam közöttük kevesebbnek magam.