Tartotok anyaidöt, énidöt? Mikor fér bele ?

Elég sokszor. Nálunk létezik funkcionális nagyszülő, meg keresztszülő is. Nem ingyen bébiszitternek tekintem őket, mielőtt félreértés esne. De szívesen vannak a gyerekekkel egy-egy délutánra, vagy estére. Épp körmöshöz, vagy fodrászhoz is simán eltudok/eltudtam ugrani. A férjem simán benne van az ilyenekben mindig, miután haza ér a munkából. Ő is szülő.

Ahogy gyerek nélkül is járunk nyaralni, úgy gyerekekkel együtt is. Nekem ez nem vont le a minőségből sosem. Mondjuk nekem nem is voltak épp olyan kisgyerekeim, hogy xarni sem tudtam elmenni tőlük. Ahogy simán tudtam venni 1 órás fürdőt is. Ezek engem nagyon kikapcsoltak.

Nem, nem igen van rá idő.

Nagyszülő, keresztszülő nem kíván vigyázni a gyerekre.

Igen, minden nap egy óra-másfél csak az enyém.

Annak ellenére, hogy nincs sem nagyszülö sem más rokon, de a gyerekeknek van apja is, addig vele vannak.

Ennyire szükségem van, mert attó, hogy lettek gyerekeim, nem csak anya vagyok napi 23 órában, hanem nö, feleség, ember is, akine van más érdeklödése is, illetve nekem is szükségem van kikapcsolódásra.

A nagyobb gyerekem mellett - mielőtt oviba ment - főleg 2 lehetőségem volt egy kis magányos szabadidőre (nehéz eset volt, "kétemberes" gyerek). Vagy este maradtam fent még 2 órát miután elaludt, vagy a másfél órás nappali alvását töltöttem önző lustálkodással, és szartam a házimunkára (inkább megcsináltam nehezebben mikor ébren volt, csak legyen egy kis háborítatlan nyugalmam). Persze ezek nem voltak produktív vagy élményszámba menő "énidők", többnyire csak döglöttem. Örültem hogy nyugtom van, tökömnek se volt kedve/energiája elmászkálni vagy bármit csinálni.

Most a második babám eddig - lekopogom - folyton alszik. A fél életem tiszta Hawaii, azzal szöszmötölök amivel akarok. Persze most sem vagyok mobil, ide vagyok kötve, de szerencsére az a fajta vagyok, aki otthon és a szűk környékén is egész jól elfoglalja magát.