Van olyan barátnőtök, akit elveszítettetek miután anyává váltatok?
Legnagyobb meglepetésemre az egyik legjobb barátnőmet most érzem legtávolabb magamtól. Neki már van egy 1,5 éves kislánya. Sokáig "kifogás" volt a találkák elől a koronavírus, amit persze igyekeztem megértően kezelni. Aztán az, hogy mennyi dolga van, amit én ugye nem érthetek (az ilyen beszólások már alapból fájtak, hiszen tudta, hogy mindennél jobban szeretnénk babát, de nem jön), majd az, hogy ők már inkább gyerekesekkel találkozgatnak. De azért telefonon és online tartottuk a kapcsolatot, mindig érdeklődtünk egymás hogyléte felől. Hamarosan szülök és egyszerűen azt érzem, hogy nekem ez a kapcsolat már sok, már nem a régi, már nem igazán találjuk a közös hangot. Ha kifejezem az aggájaimat a várandóssággal kapcsolatban mindig csak valami lekezelő "lesz ez még rosszabb is" válasz érkezik, vagy éppen valami okoskodó ősanya válasz. Ez engem folyamatosan lehúz lélekben, nem feltölt. Inkább nem mondok semmit, csak végighallgatom a problémáit, majd letesszük. Energiavámpírnak érzem, amikor nekem is inkább sok-sok energiára lenne most szükségem. Nagyon fáj, de úgy érzem, hogy nincs értelme ezt a kapcsolatot a továbbiakban erőltetni.
Nem tudom, nem voltam még ilyen helyzetben, nagy a baráti társaságunk, mindenki mással tudunk ugyanolyan viszonyt ápolni függetlenül a már meglévő, vagy érkező gyerekektől. Nálatok volt olyan kapcsolat, amire rányomta a bélyegét a gyerekvállalás?
Igen, én is a legjobb barátnőmet veszítettem el, csak nálunk én szültem.
Eleinte jött, (ha elmentem érte babával, de mentem amikor csak kérte, hogy tudjunk találkozni) majd ez is egyre ritkább lett.
Utána egyszer csak a semmiből megszakította a kapcsolatot, később a párja mondta el, hogy állítólag én mindig csak magamról, illetve a gyerekről tudtam beszélni, ami őt ennyire rosszul érintett ezek szerint.
Hozzátenném, hogy mindig megkérdeztem vele mi van, hogy van, de az ő élete kimerült annyiba, hogy éppen milyen színű a körme, (nem túlzás) én pedig nyilván többet tudtam mesélni, hiszen rengeteg minden történt velünk.
Ilyenkor mindig eltűnnek azok a nagy barátok..
Terhesség alatt még valamennyire mellettem voltak érdeklődtek felőlem, szülés után mindenki eltűnt. Legjobb barátnőm kb 2-3 havonta jött, ha találkozni akartam vele akkor nekem kellett könyörögni hogy menjünk el valahova. Kifogásai azok voltak hogy “jajj hat tudom hogy baba mellett nincs időd ezért nem kerestelek” miközben azonnal időt szakitottam rá mikor szüksége volt valakire, mikor szakítottak barátjával akivel évekig együtt voltak én egyből szaladtam megvigasztalni, erre ő lerázott 1 óra múlva hogy ő megy a barátnőivel vásárolni. Beszéltünk napi szinten, de az a tipikus szia, hogy vagy? Jol koszi,te? beszélgetések voltak csak.
Már egy jó ideje egyáltalán nem beszélünk.
Másik barátnőmmel ahogy elmondtam hogy terhes vagyok nem találkoztunk utana mar, előtte sokat járt hozzám meg mindig kerdezte hogy ott aludhat e nálunk. Beszélgetni neten beszélünk néhány naponta de az is olyan semmit mondó.
De jó oldala is van, nővéremmel akivel nem volt olyan jó viszonyom ezelőtt, kislányom születése óta napi szinten beszélünk és sokat is jár hozzánk, és sokszor eljárunk vásárolni vagy epp csak ebédelni egyet valahol😊
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!