20-30 évesek! Ti hogy látjátok most a gyerekvállalással kapcsolatos terveiteket? Milyen akadályokba ütköztök?

Biológiai főleg

30 vagyok, van egy 1 éves gyermekem, szeretnék másodikat. Az én problémám az, vajon hova fogok visszamenni dolgozni, ahova felvesznek 2 kisgyerekkel, mert kisebb cégnél dolgoztam, vettek fel más a helyekme nyilván, nem hiszem, hogy elküldik majd, hogy visszamehessek.

22 vagyok, 6-8 év múlva szeretnék gyereket, egyedül a megfelelő ingatlan hiányát látom akadálynak, de azt szerintem le lehet küzdeni addigra.

30 évesen döntöttünk úgy, hogy minden megvan, jöhet a baba. Betöltöttem a 31-et mire sikerült.

Nem jön össze.

Vezető beosztasban dolgozom, sajnálom ott hagyni, mert kiesek a munka világából és lemaradok. De gyereket szeretnénk, így muszáj lemondanom egy időre a munkáról

6# Én is ebben a helyzetben voltam. 2 hete nem dolgozom (34 hetesen álltam fel), de annyira jó érzés... Ilyenkor már teljesen máshol van a fókusz, pedig szorongtam, hogy mi lesz a végefelé, milyen lesz ott hagyni a munkám és sírtam az utolsó napomon is, amikor sorra jelentek meg ajándékokkal a beosztott munkavállalóim. 2 nappal később már semmi bajom nem volt, jó érzés a babára fókuszálni és befejezni pl. a babaszobát. :) Mostmár annyira nem érdekel a munkám, karrierem...

Megfelelő társ az alapja az egésznek szerintem. Én vele 31 évesen találkoztam, 36 éves voltam, amikor szültem.

20 évesen férjhez mentem, 21 évesen megvolt a diplomám és a ledolgozott 2 évem is a szakmámban (egyetem mellett is dolgoztam), az albérlet minket nem zavart, szerettünk volna fiatalon szülők lenni, de nem jött a baba… 6 év után fogant meg végre, terhesen vettük meg a házunkat. Hitelt fizetünk, nem vagyunk milliomosok, de mindent megoldunk. 32 éves vagyok, 4 kislányunk van. 😊