Ennyi összebvételre be mernétek vállalni egy gyereket?

Nem. Esetleg egyet, ha mindkét oldalon élnek a szülők, és hajlandóak is vigyázni a gyerekre, ha beteg/szünet van.

És ahogy ennél a kérdésnél is látom, a többség egy max óvodáskorú költségeit nézi. Elárulom, nem ekkor kerül a legtöbbe egy gyerek. Az iskola hatalmas ugrás a költségek tekintetében, nem beszélve a ráfordított időről. Ha kicsit is gyengébb képességű, vagy bármiben fejlesztésre szorul, akkor halmozottan növekszenek a kiadások.

És azt is sokan elfelejtik megemlíteni, hogy addig az időpontig, amíg magára nem lehet hagyni otthon, hatalmas pénzeket és energiákat kell ráfordítani a megőrzésére. Ha nincs bármikor ugrasztható nagymama, nagynéni, aki akár hetekre is vigyáz rá iskolaszünetben.

Az oviban még "csak" 5 hét a szünet nyáron, és persze, lehet vinni a városi összevont csoportba, de bizony nem minden gyerek érzi ott jól magát , mert sokszor naponta változik az óvónő és dajka személye.

A suliban már 11 hét van nyáron, amikor meg kell oldani a gyerek felügyeletét, ezen kívül van másfél hét téli szünet, egy hét őszi, és egy pár nap tavaszi szünet, plusz a bűvös 7 nap, amivel az iskola rendelkezik, kedvencem: "nevelés nélküli munkanap", amit pár nappal előtte közölnek, hogy mondjuk pénteken nincs iskola, oldd meg a gyerek felügyeletét.

Erre vannak a napközis táborok, amit jó esetben a helyi önkormányzat megszervez, de nem fedi le a teljes nyarat, csak 8 hetet. Tavaly az első hét 3500 ft volt, minden további hét 18000 ft, és 8:00-16:00.

Ezen kívüli táborok kezdő ára az 5 napra 35 ezer volt.

Szóval én rohadtul sajnálom, hogy gyerekvállalás előtt ezt nekem senki nem mondta. :(

Nekünk ugy 400-450 az össz bevételünk, így hogy gyeden vagyok.

Félretenni nem tudunk. A rezsi úgy 60ezer, hitel van, a babaváró, de azt most nem fizetjük (amúgy 47ezer lenne). 2 autót tartunk fenn, napi használatban vannak.

2 gyerekünk van, simán kijövünk. Még nagyon apránként a felújítasra is tudunk költeni.

Én is azt vallom, ha mindig a jobbra várunk, sosem lesz gyerekünk.

Aki nem tud félretenni, nem fél egy munkanélküliség/betegség/halál esetén mi lesz a gyerekkel?

Vagy urambocsá' tényleg így jó nevelni gyereket, a semmire, hogy még azt a nyamvadt babakötvényt sem fizetik szerencsétlennek? Aztán majd ott áll 18-20 évesen se továbbtanulni nem lesz miből, se egy vállalkozást alapítani, se egy albérletre kauciót adni a gyereknek?

Mert ismétlem, nem pelenkásként kerül sokba, hanem örök igazság: kis gyerek, kis gond, nagy gyerek, nagy gond!

Komolyan, miért nem ír olyan, akinek már kamasz a gyereke?