Tényleg ennyi embernél az a hozzáállás, hogy egy kiskamasznak kb mindent meg kell engedni, különben megcsinálja titokban?

Azt írod, a te gyereked társaságában nem a chat és a tiktok a szórakozás. Tehát nem azért nem csinálja, mert te nem engeded, hanem azért, mert eszébe se jut. Ha az egész osztálya a TikTokon lógna és videochatben kommunikálna, de te nem engednéd ebben részt venni, akkor jogosan mondhatnád, hogy nem engeded, hiába kéri. De ahogy a leírásodból kiderül, nem is kéri.

Az én lányomnak van olyan osztálytársa, aki rendszeresen horrorfilmeket néz. Mondhatnám, hogy én ezt neki nem engedem, mert nem neki való, de nincs mit nem engednem, mert nem akar ilyesmit, eszébe se jut. De tudom, hogy ha ez lenne élete fő vágya, én meg azon izmoznék, hogy nem szabad, átmenne az illető kislányhoz, és néznék együtt. Nem azért, mert "nem nevelem", hanem mert magamból indulok ki, én is voltam gyerek, ha valamit nem engedtek, amit nagyon akartam, megoldottam, hogy mégis csinálhassam. Pedig kifejezetten jó kislány voltam amúgy.

Érted, mire akarok kilyukadni? Van olyan dolog, amit a te gyereked kifejezetten szeretne, rosszul érzi magát, amiért neki nem lehet, de te ragaszkodsz a tiltáshoz? Vagy a nagy szigor meg "nevelés" csak addig tart, amit egyébként sem akar csinálni?

Egyébként meg akár hiszed, akár nem, a gyereked nagyon rövid időn belül önállósítani fogja magát, és nem nagyon fogja érdekelni, te mit tiltasz. Én igyekszem a gyerekemnek normális értékrendet átadni, remélem, nem akar majd 13 évesen cigizni meg szexelni, de azzal is tisztában vagyok, hogy ez csak azon fog múlni, hogy a belső korlát kialakult-e benne, nem azon, hogy én tiltom-e.

A lányomnak is van egy osztálytársa, akinek elég szigorú szülei vannak, meggyőződésük, hogy a gyerek mindenképp szót fogad, az a dolga. Többek között a nyalókát is tiltják. A kislány persze egész nap nyalókát evett a napközis táborban, utána pedig azon parázott, mivel magyarázza ki, hogy kék lett a nyelve. Az ő szülei is azon az elven vannak, hogy "fel kell állítani a korlátokat, ez a nevelés", a gyerekük pedig már egy nyalókával is átveri őket.:(

Nem engem kérdeztél, de:

"Tehát ha a lányod holnap odaáll eléd, hogy horrorfilmet akar nézni, akkor a válaszod az lesz, hogy "persze, kapcsolok neked egyet", mert különben oda a bizalom és majd úgyis megnézi a barátnőnél?"

Nezze a barátnőivel. Ha nem tetszik neki, nem fogja nézni. A vilagon semmi baja nem lesz tőle.

"Ha kitalálja 13 évesen, hogy mégis cigizni akar, mert Julika is szívja, akkor veszel neki, mert nem lehet úgysem megtiltani?'

Az én gyerekem már 10 évesen is azt mondta, ha nagy lesz, cigizni akar. Csak halkan jegyzem meg, se a családban, se a baráti körben nem cigizett senki, sőt, az ő barátai között se volt senki. 16 évesen szokott rá. Igen, megvettem neki. Tudod miért? Mert inkább én vegyem, akinek ezért nem kell hogy bármi is meglegyen, minthogy vadidegent kérjen meg erre aki vagy meglesz, vagy csak elveszi a pénzét, vagy valami olyat kér érte, amit nem kellene. Nem, nem én fizettem sosem, akkor már 3 éve dolgozott diakmunkan. Mielőtt bele kotnel külföldön élünk, itt akkor már lehetett. Tudja, hogy ha valamikor úgy dönt, le akar szokni, a világon minden fizetek neki, ami szükséges hozzá. Tudja, hogy káros, elmondtam neki én is, sőt, a háziorvos is.

"Ha minden este diszkóba akar menni, akkor mehet, mert különben hazudik valamit helyette?"

Mindeneste nyilván nem megy diszkóba, de bizony elengedtem 14 évesen másik varosba a baratnovel kimondottan a 14-16 éves korosztaly számára rendezett diszkóba. Fáj neked?

Azóta már felnőtt, cigizni még most is, időnként néz horrorfilmet és kimarad a barátaival hajnalig. Sőt, iszik is. Es? Mindig tudom, hogy hol van, mert a kezdetektől az volt a szabály, hogy ha megy valahova, akkor elküldi a címet, ha társasággal megy akkor az egyikük elérhetőségét is, belövi előre hogy mikor ér haza és ha mégsem akkor, akkor előre szól.

Ha a lányom holnap horrorfilmet akarna nézni, akkor azt gondolom, a következőképp menne:

Először elmondanám neki, hogy ez hülyeség, nem fog tudni tőle aludni. Mivel technikailag nem is tudná megoldani, hogy nézze, mert nincs letöltve, én meg nem töltök le ilyesmit, mert utálom, ez itthon neki nem is menne. DE: ha ezek után átmenne a barátnőjéhez, ott megnézné, majd tényleg nem tudna aludni, ezt minden további nélkül elmondhatná nekem, nem szidnám meg miatta, hanem megbeszélnénk, hogy nem véletlenül mondtam, hogy hülyeség.

13 évesen nem fogok neki cigit venni, de ha akarja, megoldja. Tudod, honnan tudom? Onnan, hogy 13 évesen én is megoldottam. Ha meglátnám ennyi idősen a parkban cigizni, nem lennék boldog, de nem kezdenék sírni, hogy "Ezek a mai fiatalok, bezzeg az én időmben", mert kitűnő tanuló, szófogadó gyerek létemre én is cigiztem a parkban hetedikben. Szerintem a szüleim azóta se sejtik.

Viszont arra a kérdésre nem válaszoltál, hogy van-e most olyan dolog, amit a gyereked kifejezetten szeretne, de te nem engeded neki. Mert olyasmit nem nagy kunszt megtiltani, ami a gyereknek eszébe se jut.

Ha horrort akar nézni 13 évesen, én speciel engedem. Vagyis engedtem, mert tavaly volt ennyi idős. Ismerem, tudom, hogy nem ijedős, ő csak azt nem bírja, ha állatot bántanak, amúgy röhög az ilyen béna jump scare-eken, amúgy meg jólesően izgul egy jobb horroron. Mivel ezeket én is szeretem, olyat nézhet, amit én már láttam, és úgy ítélem meg, hogy mehet. Amire azt mondom, hogy nem, azt nem nézi meg, szót fogad. Meg tudná nézni, ha akarná, de hallgat rám.

Cigizni nem hiszem, hogy fog, nagyon utálja. Egyébként nem, nem engedném meg, de pénze se lenne rá, annál drágább a hobbija, hogy cigire is fussa mellette.

Diszkózni nem akar, nem is nagyon szereti a zenét, a hangosat pláne utálja. Egyébként nem, azt sem engedném. Oda sem jutna, ha nem engedem, mint írtam, mi messze lakunk a várostól, este már a vonat se jár. De ha a helyi diszkóra lenne igénye, na oda felőlem mehetne, a hazunkkal szinte szemben van, tinik meg középkorúak járnak oda, fiatal felnőttek egyáltalán nem, mert azok a környező városokba járnak szórakozni.

De hogy valami számomra reálisat írjak, iskolaidőben 10-kor van lefekvés. Ez is sok, mert ötkor kel, de mindegy. Ő persze szeretne tovább fent lenni, én meg azt mondom, hogy nem. Hát ebből annyira van ráhatásom, hogy tíz után ágyban van és nem ég a villany. Párszor persze lebukott vele, hogy telefonozik ez után is, de attól még nincs megengedve, és ezt ő is tudja, 90%-ban be is tartja.