A félelem, hogy nem lesz magadra időd szülés után megváltozott nálatok?
Lehet önzőség, de mégis mi nők szenvedjük meg a gyerekvállalás nehéz részeit. 32 éves vagyok, férjemmel beszéltük a gyereket. Nagyon türelmes velem, de rettegek attól, hogy ha meglesz a gyerek akkor megbánom. Szeretem, hogy akárhova mehetek, takarítás/főzés után, leülök a gép elé és játszom valamit, mert igen, nagyon szeretek számítógépes játékokkal játszani, szeretem a munkám, a hobbiaimat. De ha lesz gyerek, akkor félek ezekre nem lesz idő, és azt gondolom egy teher lesz, hogy csak anya anya anya. Hiába mondja férjem, hogy ott lesz segít, de hát mégse tud mindent megcsinálni. Viszont ott a másik része, hogy milyen jó lehet a kötődés, hogy rá nézel és tisztán szereted, mert a te gyereked, van bennem vágy is, hogy anyuka lehessek, de a rettegés, hogy magamra sose lesz idő az is ott van.
Igazából az a kérdésem, ha valaki érzett így előtte és van gyereke azóta, ez megváltozik? Miként éltétek át?
#12
Le a kalappal a hozzaallasod miatt 👑👑👑
Persze kell hozza a társ is és egy együttműködő baba is de rég olvastam ilyen pozitív gondolatokat !
Köszönöm !
Pont ez előtt állok én is !
Terhes vagyok a tesoval a nagy pedig mire megszületik ovis lesz , tehát ugyanabban a felállásban leszek én is !
Hát, én egy darabig féltem, toltuk is a gyerekvállalást, aztán meg sokáig, bő 1 évig próbálkoztunk mire összejött. Én is gamer vagyok (voltam... :D), már a terhesség végén, hiába volt tengernyi időm, már türelmetlenkedtem hogy jaj csak szülessen már meg (nem volt kényelmes se ülni se semmi).
Hát... 3 hónapos a gyerek, és imádom, de kemény, na. Keményebb, mint gondoltam, pedig ő nem annyira bonyolult gyerek, de már várom hogy szegény kidőljön este 8-kor és legyen időm kikapcsolni. Pedig az apja segít nagyon is sokat a háztartásban és vele is, olyankor örülök ha tudok kicsit aludni mikor átveszi, vagy elmenni egy sétára, vagy boltba venni magamnak mondjuk ruhát, ilyesmik.
Még nem álltak be az alvásai, majd ha igen, akkor kiszámíthatóbb lesz az élet - ja mert, ilyen nüanszok amikre nem is gondol az ember, hogy az első év jó részében azért altatni kell a gyereket, SOKSZOR, ki kell találnod épp mi a baja, miért nem alszik, miért üvölt, napirendet kell köré eszkábálni ha meg akarod tartani a józan eszed...
Ismétlem, imádom a gyerekem, vágyott gyerek, okos, édes, el nem cserélném, de bőven vannak kihívások.
Én beletörődtem hogy most ez ilyen időszak és nincs magamra sok időm, meg priorizálni kell mindent az életben. De ahogy írják, lassanként egyre könnyebb, és azért az hogy a legtöbb gyereknek fellövik a pizsit 7-8 felé, ad mozgásteret hogy a szülő is éljen a hobbijának. :)
Ugyan így vagyok 16!
Mikor az első született, már irigykedtem rá kicsit. Hogy ő csak beül az autóba azt elfut ide, elfut oda. Mig én kb a Wc-re is gyerekkel megyek. Az első évben összesen nem volt 1 óra, mikor egyedül voltam.
Anyatejes volt, az elején amiatt, utana jött a szepa szorongás. A sajat apjára sem tudtam hagyni.
Oké, megoldottam mindent is így is, el is jártunk itthonról sokszor, barátnőzni, kávezni, stb. De nagyon nem ugyan az volt.
Volt durvá fél evem utana kiélvezni, hogy "egyedül vagyok", ra tudtam kicsit hagyni férjemre, anyára a gyereket. Majd újra terhes lettem.
A terhességem kb végigfeküdhettem. Most meg 2 gyerekkel inkább itthonvagyok nyomoromban.
A kicsi anyatejes, a nagy iszonyú anyás lett, ismet senkire nem tusom hagyni, mert caak ordít.
Hiába van alattam az autó, van is mit költenem (vagyis lenne), időm is mint a tenger. Megsem vesz ra semmi, hogy 2 gyerekkel csináljak bármit.
Eközben férj éli az életét szabadon. (Ő figyelne a kicsikre, csak esélye nincs náluk)
Nagyon köszönöm a válaszokat, sokat segítettetek. Nagyon erősek és kitartóak vagytok, remélem én is ilyen leszek :)
Úgy látom ember és babafüggő, erre nem is lehet nagyon készülni. De igyekszem nem a félelemre alapozni, hanem a gyerek iránti örömre, majd lesz valami azzal az idővel. Jó férjem van, majd akkor befogom segíteni :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!