A félelem, hogy nem lesz magadra időd szülés után megváltozott nálatok?
Lehet önzőség, de mégis mi nők szenvedjük meg a gyerekvállalás nehéz részeit. 32 éves vagyok, férjemmel beszéltük a gyereket. Nagyon türelmes velem, de rettegek attól, hogy ha meglesz a gyerek akkor megbánom. Szeretem, hogy akárhova mehetek, takarítás/főzés után, leülök a gép elé és játszom valamit, mert igen, nagyon szeretek számítógépes játékokkal játszani, szeretem a munkám, a hobbiaimat. De ha lesz gyerek, akkor félek ezekre nem lesz idő, és azt gondolom egy teher lesz, hogy csak anya anya anya. Hiába mondja férjem, hogy ott lesz segít, de hát mégse tud mindent megcsinálni. Viszont ott a másik része, hogy milyen jó lehet a kötődés, hogy rá nézel és tisztán szereted, mert a te gyereked, van bennem vágy is, hogy anyuka lehessek, de a rettegés, hogy magamra sose lesz idő az is ott van.
Igazából az a kérdésem, ha valaki érzett így előtte és van gyereke azóta, ez megváltozik? Miként éltétek át?
Én nem féltem ettől.
Aztán bekövetkezett 😂
Ennek 3 éve.
Azóta egyedül nemigen voltam, baromira hianyzik
(Azóta 2 gyerek van)
Pörgős, karrierista típusú életet éltem, egésznap meg sem álltam, imádtam a munkám , szeptember 18-ra voltam kiírva, szeptember 11-e volt az utolsó napom amikor bucsuztattak! Aztán megszületett és minden megváltozott … de én is , már nem az az ember voltam aki előtte … persze kellett idő hogy beleszokjak, de eszembe sem jutott az “előző” életem konkrétan !
A szuleszeten mondtak ahol szültem, amikor egy gyermek megszületik, megszületik vele együtt az Édesanya is !
És mondjuk ez nálam pont így volt !
Nem változott meg.
Bár volt időm magamra, mégis fenekestül felfordult velem a világ, és ezt rosszabbul viseltem, mint vártam...
Ez nem csak arról szól, hogy van e idő magadra.
Hiába megyek el 3 órát hobbizni, ha hazajövök a káoszba..
"de hát mégse tud mindent megcsinálni"
Dehogynem. Szoptatáson kívül SEMMI nincs, amit ne tudna megcsinálni. Már ha te is hagyod.
Ettől függetlenül akkor se lesz időd ugyanúgy semmire, ha kiveszi a részét. Mert ez ilyen.
Nekem most több időm van, mint a gyerek előtt.
Szülés előtt dolgoztam napi 10-12 órát, gyakorlatilag aludni jártam haza, főzni max hétvégén volt erőm.
Most kétnaponta főzök, alvásidőben jut időm olvasásra is. Jövünk-megyünk, programozunk.
Az első 6 hét kemény volt, akkor a túlélésért küzdöttem. Aztán összehangolódtunk, meglett a napi rutin és sokkal könnyebb lett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!