Akik reálisan látják a gyereküket, és felismerik, hogy az egyik szebb a másiknál, az hogy próbálja meg a "csúnyábbik" gyerek önbizalmát növelni?

Én ugyanígy vagyok unokatesómmal, csak én vagyok az idősebb. Neki szép hosszú, dús haja van, nekem undorítóan kevés, és bárhogy vágatom, bárhogy mosom, szárítom, lelapul a fejemre, gyorsan zsírosodik. Neki szép formás feje van, nekem kaszadinnye fejem van, ami tele van anyajegyekkel, amit nem tudok levetetni. Szép, hosszú formás lába van, nekem meg nagy combom, és bármit csinálok vele, nagy marad. A hátsóm viszont kicsi, és mellem sincsen, neki meg van mindkettő. Asszimetrikus az arcom (mint neked és a lányodnak), róla mindig jóképek készülnek, rólam profi fotós nem tud egy normálisat lőni.

Mindig kisebbnek, kevesebbnek éreztem magam az ő társaságában, főleg hogy egy osztályba jártunk. Mindig úgy éreztem, hogy háttérbe szorulok mögötte bárki előtt, mert az árnyékában éltem.

Én nem tudok neked/nektek tanácsot adni, mert nekem az hozott megnyugvást, hogy megszakítottam az unokatesómmal a kapcsolatot. A te gyerekeid testvérek, remélem ez nem lesz náluk így.

Én tartok tőle, hogy ilyen helyzetbe kerülök, egyelőre csak fiam van, de még előjöhet. Az egyik, amit megpróbálnék, egy sminktanfolyam. Nagyon sokat számít, ha valaki ért hozzá. Hasonló az öltözködésre is lehet.

Ugyanakkor a mi családunkban nem fordulna elő, hogy valaki így beszéljen a lányommal, mint amit leírtál. Mi olyan kultúrkörben élünk, ahol nem olyan fontos a kinézet. Persze, az első benyomás számít, mert ez ösztönös, de tudatosan igyekszünk más értékeket figyelembe venni. Ettől még a világban előny a jó külső, de más is előny, amiből esetleg a szép embernek nem jutott.

Átérzem a helyzetet, nekem a nővérem volt a szépség, állandóan kapta a bókokat meg a dicséretet rokonoktól, fiúktól. Rám meg szintén akartak valamit mondani de láttam az arcukon a fintort ( “basszus mit mondjak”), ebből lett az hogy “és te is sokat nőttél”. :D Egyébként tényleg csúnyácska voltam, nagy szemüveg se segített frufruval… Akkor bántott nagyon, de idővel rájöttem, hogy ha szebb nem is, de okosabb vagyok nála sokkal. 7 évvel volt idősebb nálam de simán megírtam a háziját ha úgy adódott.

Persze a külsejéből segíts kihozni a legtöbbet, egy eltalált frizura, megfelelő színű és fazonú ruhák sokat dobhatnak rajta.

Van akinek az egész rövid fiús haj is igazán jól tud állni. Van fiúsabb barátnőm, aki mikor végre levágatta divatos fiús fazonra igazán ragyogóan szép lett a szememben és mások is el voltak ájulva mennyire jól áll neki.

Amúgy meg azt kell erősíteni hogy a külső nem minden, és a valódi erősségeire kell koncentrálni. Sport, zene, tanulmányok, akármi, amiben jónak érzi magát.

Meg segíthet ha nem a tesója árnyékában van állandóan pl.: nem egy társaság esetén nem tudnak ugyanabba a fiúba beleesni.

Tanítsd meg sminkelni.Minden rossz indulat nélkül.Ne azért,hogy eltakarja a "csúnyát",hanem azért hogy kiemelje a szépet.:)

Nem tudom hány éves gyerekekről van szó,de nyílván egy 12 éves körüli már simán próbálkozhat vele.Meg kell ismerkednie kb mindennel,hogy neki mi a jó.Színben,árnyalatban,minőségben,mennyiségben,márkában..

Nem is kell,hogy mindig tetőtől talpig sminkben legyen.Csak tanulja meg kicsit kiemelni magán azokat a tulajdonságokat egy picit amik jól állnak neki,ebben SZERINTEM nem lenne semmi kirívó vagy helytelen sem.

Az önbizalma amúgy is fontosabb néhány parasztnál.

(Plusz ha már le is szólják..inkább a smink miatt minthogy tovább rontsák az önbizalmat.)

Te is próbálj neki segíteni,ha egyszer az egyik lanyodon nem áll jól X stílus próbálj meg vele együtt keresni egy másikat,ami már jobban áll neki.Pl fodrászt is meg lehet kérdezni,hogy szerinte mi állna jól a lányodon.Ők profik,tudnak ajánlani neki frizurát.Ugyan így egyszer akár sminkeshez is el tudod vinni,hogy segíts neki ezzel is.Kikencézik,és akkor látja hogy kb mi az ami jól állt rajta és mit kell megtanulnia magának megcsinálni.

Ruha is: hiába nem szerettek mondjuk vásárolni néha menjetek el és had próbálgasson ruhákat,ha van hozzá kedve.Te pedig őszintén mond meg neki,hogy jó-e az adott ruha vagy keressetek másikat.

BIZTOS hogy van ami rajta jól áll mindenből.Csak meg kell találni,hogy újra legyen önbizalmat és ne azt higyje,hogy ő csúnya,hanem azt vegye észre neki mikor mi áll jól és mi nem.:D

Vagyis én tuti így csinálnám.Fiús anyuka vagyok,sajnos nem nagyon tudok tapasztalatból hozzá szólni,de segíteni azért megpróbáltam 😅

Nekem lányom van, és bár én szépnek látom, nem barbie szépség nagy szemekkel, aprócska ovális arccal. Én örülök neki, bár ha barbies lenne, annak örülnék.

Már sokszor leírtam ide és lepontozták, de alapvetően kétfajta szépség van. A "barbies" esztétikusan, arányosan, átlagosan szép, aki olyan, mint egy porcelánbaba és van a karakteresen szép, akiknek nem arányos az arca, nem szimmetrikus, de van benne valami egyedi(ez az, amit a sima arányosak nem mondhatnak el magukról), ami rájuk jellemző. Nem lehet összehasonlítani egy gigaállkapcsú angelina joliet, bociszemű anne hathaweyt vagy egy szigorú arcú meryl streepet gigi hadiddal meg selena gomezzel vagy palvin barbival, nem egy kategória. Ha egymásmellé rakod a sok " átlagosan szép" nőt, tök egyforma arcuk van, átlagosan szépek, elveszik az egyediségük, olyanok, mint a babák, egy kaptafára készülnek minimális eltéréssel. Viszont hiába pakolod egymás mellé a sok egyedi arcú, karakteresen szép nőt, nincs hasonlóság, és mind, egytől eddig nagyon szépek és nagyon vonzóak. Ugyanazt a vágyat ébresztik a férfiakban, csak más rajongótáboruk van és őszintén sokkal normálisabbak azok, akik nem az átlagos szépséget keresik.

Mivel én az átlagos szépséget képviselem, a gyerekem meg az egyedit, kicsit jobban tudom bemutatni az árnyoldalát az egyiknek és ki tudom emelni az általam vágyott "karakteres" oldal előnyeit. Ahogy az ember jelleme fejlődik, úgy alakul át az ízlése is, ezért látják kezdetben(meg van aki tovább) szépnek a barbie szerű szimmetrikus babás vonásokat. Tipikus tini vonás, csak utána nyílik fel az emberek nagyrészének szeme és "szeret bele" karakteres arcú színésznőkbe, modellekbe, kortársakba, fedezi fel a saját kialakuló ízlését.

Nem feltétlen kell hozzá smink, a legtöbb ember borzalmas öltözik, előnytelen színekben, előnytelen hajat vágatnak, előnytelen fazont hordanak.. Fedezd fel a gyereknek mi áll jól. Az én színeim az arany, a meleg árnyalatok, barna, és mélyzöldek, a gyerekem meg egy kis holdkirálylány, ezüst, pasztell, szürke, sápadt színekben tűnik a legszebbnek. Az én színeimben(meg a legtöbb ruhában) betegesen sápadtnak és szürkének tűnik a bőre, egérszürkének a haja, de más ruhákban meg olyan sejtelmesen ragyog az egész gyerek. Az osztályában minden gyerek előnytelenül van öltöztetve, és azt hiszik mi drágább dolgokat veszünk, csak mert jól áll a gyereknek, pedig nem, sőt. Ha meg felkapott egy rikítórózsaszín nyáriruhát az oviban, mert elfogyott a váltója és ebben hoztam haza, kérdezik mi történt vele, betegnek látszik és láthatóan koszosnak, ápolatlannak és betegnek tűnik.

A ruhák színe számít a legtöbbet, utána a frizura, és csak utána a stílus.

Így látatlanban azt mondom, hogy hideg színű ruhákat vegyél neki(nyár és téltípusok vannak inkább az országban) és vágass neki egy longbobot. Attól függően mennyi idős, borotváltasd formára a szemöldökét. Ne szedesd, ha mellé nyúlnak lehet nem nő rendesen vissza, profihoz vidd. Először borotválják formára, utána ki lehet szedni a visszanövő szálakat, akkor majd tudja tartani a formát.

Az alakjáról semmit nem írtál, gondolom vékony, elálló füllel ritkán társul husi alkat. Vegyetek neki előnyös ruhákat! Ha kis feneke van fodros szoknyát, ha nagy feneke van nadrágot. Tartsátok be azt a szabályt, hogy egy feszülős ruha-egy bő ruha, semmi minta(ha mégis, akkor egy darab minta legyen a ruhán összesen), és a színek passzoljanak a gyerekhez és egymáshoz.

Sajnos ez nálunk is így volt.

Én tini koromtól kezdve szebb voltam mint a húgom (kisgyerekként fordítva). A volt fiúim is mindig csúfolták. Ha véletlenül egy társaságba mentünk, akkor mindig én voltam az, akire ráhajtottak. Pedig nem tehettem róla.

Egy idő után meggyűlölt, nem volt hajlandó sehova menni velem, és azóta is gyűlöl sajnos, pedig ennek már ezer éve... :/

4 év van közöttük egyébként, már ő is 30 idén és még sosem volt komoly kapcsolata. Hogy ennek köszönhető vagy sem, nem tudom.

Nekem két lányom van meg egy fiam, mindegyik egyformán szép szerencsére, csak más karakter :)