Mit tegyek, hogyha a gyerekem nem szeret engem?

Lesz ez még rosszbb is, ha kamasz lesz.

Ne tőle várd a megváltást…

Elég sokan anyák vagyunk itt, nem kell a dráma mit csinálsz 1,5 éve.

Nem lekicsinylem, mert sokszor nehéz ( szintén anyaként tudom.. bezzegelhetnék is, hogy nekem ketten vannak)

Viszont a gyerek érzi, hogy ez neked teher, hogy utálod, hogy elégedetlen vagy.

Szeret csak nem a te szeretetnyelveden mutatja ki, vagy lehet éppen sehogy..

Kamaszként még be is fog szólni.

1,5 éves.. az a dolga, hogy önző legyen, a saját igényeit most tanulja kifejezni rendesen.

Nem a te igényeidnen eleget tenni.

Ha állandóan a popsidban lenne szeparációs szorongással azt sem bírnád.

Mi az hogy “szórakoztatva van”?

Nálunk ezt közös játéknak nevezik és ez a gyereknevelés része

Nem csak az, hogy “ne menj ide “ ne nyúlj oda”, “fogd a kezem” stb

A legnagyobb nevelés az, ha példàt mutatsz.. mindenben.

Nálad kezdve azzal, hogy megoldod a mentális mélypontodat.

Mindenkinek van, mindenkinek nehéz, de felül kell tudni kerekedni.

Van, aki hamarabb átlendül, vagy megtanulja hogyan kell

Ezutóbbi vagyok én.

Így igaz duplán szivacs néha mégis belevágunk a triplába, mert én látom a jót és nagyon szuper is tud lenni a nehéz időszakokon túl.

Ezeket az időszakokat viszont neked kell alakítani. A gyerekekre ragad a szülő hangulata.

Nekem a legnagyobb kihívás az, amikor rosaz a kedvem, akkor ugye a gyereke is elkezdik az engedetlenséget, hisztit, veszekedést stb

Gyűrűzik be.

Nah akkor mély levegőt veszek

Magambaszàllok, és megpróbálom elengedni a rossz hangulatot, vagy nem hagyni, hogy ez érződjön.

Nagyon hatásos, csak nem könnyű.

10, az első 9 válaszoló közül egyedül egy ember írt olyat, hogy te nem szereted,

de te mindjárt arra és csak arra harapsz rá, a többi füleden ki, oké. Akkor mártírkodj csak.

Komolyan kérdezem, mit vártál? Hogy nő majd mint a szobanövény?

Egy másfél évesnél az abszolút minimum hogy megeteted és játszol vele. Ha ez ennyire frusztrál akkor kérj segítséget, add be bölcsibe, vond be az apját, mert ez még jó ideig ilyen lesz. A gyereket nevelni és etetni kell. Szabad kiakadni közben, persze. Ha egyedül vagy otthon az ki tud készíteni mentálisan, a dackorszak, a kamaszkor még inkább. De ne a gyereken vezesd le amiért korának megfelelően viselkedik, hanem arra keress megoldást hogy te hogyan tudsz túllendülni a kiakadáson.

A szeretettel kapcsolatban meg azt javaslom hogy olvasgass gyermeklélektant. Egy másfél éves nem felnőtt fejjel gondolkodik, ne terheld rá a saját felnőtt érzelmi elvárásaidat. Az hogy téged nem ölelget, nem azt jelenti hogy nem szeret. A gyerek úgy működik hogy élete elején csak az anyjával, apjával tölt hosszabb időt. Aztán ahogy nő, megtanul ülni, járni, érti a beszédet, több arcot megjegyez, egyre több emberrel teremt kapcsolatot akik néha sokkal érdekesebbek lesznek neki mint az anyja, mert új, más, izgalmas. Ez nagyon fontos a gyerek fejlődése szempontjából, így (is) tanul meg új dolgokat. Az majd később jön, sokkal később hogy tudatosan azért csinál valamit hogy te érezd hogy szeret, az meg pláne hogy ezt akkor is megteszi ha nem feltétlen van kedve hozzá abban a pillanatban. Ezt olvasd el: [link]