Mi a teendő ha a gyermekvállalással kapcsolatban döntésképtelen vagyok?
Szeretnék de mindig eszembe jutnak a nehézségek, amik rám és a gyermekre is várnak és ez nagyon elbizonytalanít…
Ráadásul időm is alig van mert ugye 30 felett már nagyobb betegségi kockázatok vannak.. úgy érzem ez egy ördögi kör…
Nektek jött a sugallat, hogy most akkor de szeretnék gyereket, nem érdekel milyen hátrányok vannak, biztos átvèszeljük, lényeg hogy szeretjük egymást stb?
Mert nekem csak aggódós gondoljatok vannak ..
Lehet előbb magamon kéne dolgozni, hogy egy mentálisan stabil szülő legyek? Pszichoterápia?
Vagy mit tegyek?
Én ajánlom a pszichoterápiát, szerintem csodálatos!
Én is így éreztem, és akkor még vártunk. 2 évvel később már nem tudtam nem babákra gondolni, szóval ideje volt :D
Most kismama vagyok, már nincsenek bennem ezek a furcsa kételyek.
Milyen fajta aggodalmak? Pontosan mitől tartasz?
Sok nehézség van a gyerek körül, de csak kevés megoldhatatlan.
A szeretet kárpótol érte.
2-es!
Többek között amik az aggodalmaim: van a családban kisgyerek aki havonta vagy még gyakrabban megfázik így hiányzik az oviból ( az anyja a 2. Gyerekkel otthon van, így megoldható az otthonlét) Node mi van azzal, aki dolgozik? És nincs nagymama, vagy esetleg nincs párja sem mert egyedülálló? Ő hogy oldja meg?
Én nehezen barátkoztam, vagyis inkább kevés olyan emberke volt akivel jól kijöttem , sokat szomorkodtam mert egyedül voltam otthon is meg az iskolában is, illetve szorongtam a tanulmányi átlagom miatt.. tudom végig lehet csinálni de kemény lenne nézni, ahogy a gyerekem is ezen megy keresztül ..
A párkapcsolatok mostanában is vitázós nehezen enged a másik mi lesz ha itt a gyerek, fáradtak vagyunk…
A párkapcsolatod szr.
A hozzáállásod harmatgyenge.
A mentális állapotod labilis.
Mire? Minek?
Szerintem amíg ennyi aggodalmad van addig ne vállalj.
Én az első gyerek esetében kicsit sem gondoltam mi vár ránk. Csak azt éreztem, hogy már nagyon szeretnék.
A második gyerekkel már én is bizonytalan vagyok. És amíg nem változik addig nem is vállalom be. Mivel idén már 34 éves leszek, így túl sok időm nincs is. De ha nem változik az érzés, akkor egy gyerek marad. És így is teljes az életünk. Amíg egy esetleg második gyerekben csak a nehézségeket látom, addig biztos nem vállalom be. Szerintem ez első gyerek esetében is helytálló.
Én nem vállalnék a helyedben még.
Amikor bennem először megfogalmazódott, hogy jöhetne a baba, akkor utána kb folyton csak arra tudtam gondolni. Tudtam, hogy lesznek nehézségek, de úgy gondoltam, hogy mindent megoldunk, csak a pozitív dolgok jártak az eszembe
"A párkapcsolatok mostanában is vitázós nehezen enged a másik mi lesz ha itt a gyerek, fáradtak vagyunk…"
Ha jól értem, a párod még annyira se akar gyereket, mint te. Így nem is lesz nektek, ebben biztos vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!