Hogy fogadtad el a második gyermeket amikor megtudtad hogy a neme ugyan az mint az első?

"körülöttem mindenkinek párban van, és ezt az orrom alá is dörgölik, plusz a családban a férjemet is gúnyolják ez miatt."

Elég unintelligens családotok lehet, már bocs....

Nem saját maga szórakoztatása miatt szül az ember gyereket... hogy aztán kisajátíthassa, és rajta lógjon...

Ó, atyám! :(

“ sajnos olyankor csak csendben vagyunk, mert nem tudunk mit mondani”

Ez az igazán szomorú. Nem véditek meg a kislányaitokat. Tudod mikor engedném, hogy gúnyolják a családomat. Két kislány…huuu micsoda csapás

Jaj, ne bántsátok már a kérdezőt, szerintem nincs abban semmi, hogy vágyott volna egy kisfiúra és szomorú, mert nem teljesül a vágya. Ez nem azt jelenti, hogy nem fogja szeretni, csak azt, hogy most fáj neki lemondani egy álmáról, az mindenkinek fáj, mikor megtörténik.

Kérdező, én pont fordítva vagyok, mindig kislányt akartam, de kisfiam van - na, rajtam kívül meg mindenkinek lánya. Viszont imádom a fiam, el se tudtam kêpzelni, hogy így fogom szeretni, pedig kicsit csalódott voltam, mikor megtudtam a nemét. Most akarunk második babát, és biztos szomorú leszek, ha ő is fiú, mert az azt jelenti, hogy sosem lehetek lányos anya, de a kisfiam ból kiindulva tudom, hogy őt is imádni fogom.

Annak kell örülni, ami épp van! És mégjobban örülni, hogy egészséges!

A többi lényegtelen!