Mi értelme van annak a szabálynak, hogy a gyerek nem hozhat ki játékot a szobájából?

Kérdezd meg őket!

Azért, mert egy gyerek kupival jár. És ha kupival jár, akkor ne a nappali vagy a konyha legyen kupis, hanem a szobájuk.

Nem tudom, nálunk pont fordítva van. A szobája csak alvásra, öltözködésre, pelenkacserére van, amúgy meg napközben a nappaliban(nappali-konyha-étkező egy légtér) vagyunk együtt, ott játszik/játszunk. Este összepakolunk, meg azért napközben is igyekszem figyelni rá, hogy amivel épp nem játszik, azt eltesszük. Nyilván esztétikusabb lenne a nappali mindenféle kacat meg játék nélkül, de ezt belekalkuláltuk, amikor gyereket vállaltunk, hogy egy pár évig ez most ilyen lesz.

Most mit kell lepontozni? Azért mert nálunk nem úgy van, mint nálatok? :D

Tok egyértelmű mi az értelme. Ne legyen kupi. Amúgy mi is csak legozhattunk anno a nappaliban de azt azonnal össze is kellett szedni ha már nem játszottunk. Nalunk se volt szokás anno szetvinni a játékokat.

Hát pedig szerintem pont a nappali a "játszótér". Nappali, ez a neve. A helyiség, ahol nappal tartózkodunk. Nem csak a felnőttek, hanem a gyerekek is. Az egész család. Amíg picik, addig nyilván ők ott játszanak, mivel mást még nem tudnak csinálni. El nem tudom képzelni, hogy amíg én egész nap kint tevékenykedek a konyhában vagy a nappaliban, addig a gyerek egyedül ül a szobájában és tornyot épít? Vagy hogy? Mi direkt így alakítottuk át a házat, amit megvettünk, hogy egyben legyen a konyha, a nappali és az étkező, ez a ház 2/3-a kb egy légtérben, hogy együtt lehessen napközben a család, rálássak a gyerekekre főzés közben, amíg a nappaliban játszanak meg ilyenek. Nem értem, aki gyereket vállal, az mit gondol, hogy minden ugyanolyan lesz az életében, mint előtte? Igen, most pár évig vannak játékok a nappaliban, de ott van a férjem xbox-a is, vagy mi a rosseb az. Azt meg akkor hozzuk be a hálószobába, és ő meg csak itt játszhat vele? Akkor a nappaliban mit szabad csinálni? Pont hogy a hálószobákban nincs helye szerintem játékoknak meg kütyüknek. De felőlem aztán mindenki úgy él, ahogy akar.

Én valahogy úgy látom ezt, mint a 7-es. Tök jó elgondolás, hogy van szobájuk, ott játsszanak, és akkor nincs mindenhol kupi, nekem is jobban tetszene a ház a mindenhol lévő játékok nélkül. Csak az a baj, hogy ezzel gyakorlatilag száműzöm a gyereket onnan, ahol mi vagyunk. Mert mi nyilván nem a gyerekszobákban ülünk egész nap, hanem csináljuk a dolgunkat, közben beszélgetünk. Ha a gyerek a nappaliban játszik, akkor ebbe ő is bevonódik, de ha kötelezően csak a szobájában játszhat, akkor a nap nagy részében egyedül van, azt a kis időt leszámítva, amikor tud az ember kizárólag vele tölteni. Mert ne magyarázza be nekem senki, hogy 12 órából 10-et a gyerekszobában játszva tölt. Vagy ha igen, akkor a házimunkát ki csinálja meg és mikor? Szóval ja, inkább legyen játék a nappaliban, de ne szeparálódjunk már így el.