Hogy mossam le azt a szégyent, hogy a férjem elhagyott egy másik nőért, és hogy dolgozzam fel, hogy rám marad minden, ami rossz, ő rá meg jut minden, ami jó?
Önző vagyok, és igen, most is magam nézem. Ilyen vagyok, nem tudok máshogy gondolkodni. A két nagyobb 6 és 4 évesek, nekik nehezebb, de eddig még jól viselik, a kicsi még csak másfél éves.
Az anyagiakat megoldom, mert olyan munkám volt, amit otthonról is tudok végezni, és a pici születése előtt mondták, hogy visszavárnak.
Szégyenlem magam, mert fiatalabb és csinosabb az a nő.
Tehetetlenségemben csak 1 hete vergődök. Nemcsak attól félek, hogy nem találok párt (mert nem hiszem, hogy akár egy normális férfi is akarná nevelni más gyerekét), hanem attól is ideges vagyok, hogy most végképp rám marad minden. Eddig a férjem éjszakázott a gyerekekkel, ápolta őket betegen, tehát kivette a részét mindenből. Mióta elköltözött az új nőjéhez (másfél hete), annyi a nagy apaságának. 2x jött megnézni a gyerekeket másfél hét alatt. Gügyögött a picinek, a 2 naggyal meg eljátszott fél órát.
"Eddig a férjem éjszakázott a gyerekekkel, ápolta őket betegen, tehát kivette a részét mindenből."
Miközben ő dolgozni járt, te meg otthon voltál gyeden-gyesen?
Ez miért alakult így?
Szerintem inkább azt próbáld végiggondolni, hol és mikor romlott el a kapcsolatotok, ami miatt másik nőt keresett. Saját hibánkból tanulni sosem szégyen, és ha később lesz partnerkapcsolatod, nem árt érteni, hogy ez előző miért ment tönkre.
Nem fogtam pisztolyt a fejéhez, hogy kelljen a gyerekekhez. 140 nm-es házunk van, rakhattam a gyereket a legtávolabbi pontra, akkor is hallotta a sírást, nem tudott aludni. Mit csinált volna? Candy Crushozott volna inkabb?
Nem minden a gyerekekről szólt. De olyan fél éve mindig menekült, kitalált valamit, hogy ne legyünk kettesben.
De az én szégyenem. Engem hagytak ott, nem én hagytam el őt.
Nem úgy értettem azt, hogy az anyagiakat megoldom, hanem hogy nem esek kétségbe amiatt, hogy egy másfél évessel hagyott ott, mert olyan munkám van, ami mellett vissza tudok menni dolgozni. A mai világban meg csoda, hogy 25 000 forintot megítélnek gyerektartásra. Na most ha ezt felszorozzuk háromszorosára, és hozzátesszük az én részemet is, akkor 140 000 forint (25 000×3+25 000×3) nem egy olyan nagy összeg 3 gyerekre úgy, hogy a magán foglalkoztató tanár 5 000 forintot kér óránként.
17-es, ma már nem annyira a fizetés %-ában gondolkodnak, hanem a gyereknevelés fix költségeiben.
Én azt hallottam, 2 gyerekre még magas fizetésnél se nagyon ítélnek 80-90e Ft-nál többet. 3 gyerekre nem hallottam becslést.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!