Pedofília miatt családon belül miért nem aggódnak?

Nem pedofília ugyan, de mi rendszeresen fültanúi voltunk annak, hogy az alsó szomszéd üti, veri a gyerekét. Előbb a gyámügyet hívtuk fel, akik közölték, hogy néhány egyetemista bejelentése sajnos ehhez kevés, ha csak nem látjuk a 2 szemünkkel, hogy vér is folyik, nincs mit tenni. Aztán a rendőrségnél próbálkoztunk. Ők ki is jöttek, de szerintem ők sem vettek minket komolyan, elég flegmák voltak, lementek megnézni, mi is a helyzet, ha már ott voltak, a nevelőanya felmutatott valami papírost a gyerek ADHD-járól, azt ezzel el volt intézve a dolog.

Feltételezem, hogy a családon belüli pedofília felfedezése is hasonlóan jól működik.

Minden felnőtt, férfi/nő lehet elkövető, és minden 14 év alatti leány és fiúgyermek lehet áldozat! Nem szabad sztereotípiákat képezni. A szakembereknek se kellene hangsúlyozni ezt a férfielkövető-lánygyermek gyakoriságot, még ha igaz is. Nem az arányok gyakoriság számít, hanem az elkövetések számát kellene összességében nézni.

Én is áldozat voltam, bár 14 éves épp elmúltam, nem a pedofília erre a megfelelő szakszó, de a lényeg ugyanaz: a sebezhető áldozat kihasználása, megtévesztése.

Családon belül eléggé szeretik becsukni a szemüket a családtagok, fontosabb nekik a saját önző, homokba dugott fejük. Hajlamosak akár meghazudtolni amit láttak, akárcsak az én anyám. A mostohaapám fogdosott,simogatott, a fenekemet, mellemet, és az anyám csak röhögött zavarában, mert nem akarta elveszíteni az egyetlen pasit, aki még megmaradt mellette. Hát ezért.

Nézzetek csak fel a www.beszeljrola.hu-ra, mennyi történet lebeg anonim tabuként, mennyi áldozat van. Több száz. És sokan arra panaszkodnak, hogy nem hisznek nekik, a családtagok letagadják amit láttak, lehülyézik az áldozatot, meghazudtolják, sőt, még meg is gyanúsítják a kiskorú gyermeket, hogy biztosan ő provokálta az elkövetőt... Néha a rokonok ugyanolyan gusztustalanok és hibásak, mint az elkövetők.