33 hetes terhes vagyok és egyre jobban félek mindentől. Normálisak a félelmeim?

Szia!

Én megmondom neked őszintén, hogy mikor terhes voltam nekem is voltak félelmeim, amik ugyanígy sírásig fajultak. Ugyan ez volt a szitu, hogy csak sírtam, és nem tudtam megmondani a páromnak miért. Akkor ő a sokadik alkalom után kiborult, és közölte velem, hogy hagyjam abba, mert nem hogy nekem, de a picinek sem teszek ezzel jót. És láttam rajta mennyire aggódik érte/m. És akkor határoztam el, hogy tényleg nem foglalkozom semmivel, hisz nők milliói terhesek és lesznek majd anyák, mások is megoldják, én is meg fogom tudni oldani. A balesetes dologgal kapcsolatban meg annyit, hogy ez valószínűleg a terhesség miatt van, vagyis, hogy tudat alatt attól félsz szerintem, hogy egyedül maradsz a picivel, és nem lesz apukája. (Én ezt onnan gondolom, hogy voltak nekem is ilyen, sőt olyan álmom is volt vagy 2 héten keresztül 2 naponta valaki meghalt a szeretteim közül) Már én is kezdtem azon gondolkodni, hogy elmegyek valamilyen dokihoz de aztán szerencsére elmúltak. A legjobb amit tehetsz, megpróbálsz úgy csinálni, mintha nem is gondoltál volna vagy álmodtál volna ilyet. Tudom ez nem a legjobb alkalom (tekintve hogy terhes vagy), de elmondom én mikor azt álmodtam (kicsit durva lesz), hogy a húgom a 3. emeletről hátraszaltózik (a részletet nem mondom) sírva keltem fel azt sem tudtam hirtelen mit csináljak, szó szerint levegőt nem tudtam venni. Ilyenkor a legjobb, ha a babára gondolsz, hogy vajon őrá hogy hat ha most ezzel foglalkozol. Reggel felhívtam anyumat, hogy minden rendben van e és megkértem nagyon nagyon vigyázzon rá. Tehát hívd fel a párod bármikor ha úgy gondolod, hogy megnyugszol ha hallod a hangját.

Bocsi, hogy ilyen hosszú lett, csak meg szerettelek volna nyugtatni. Gondolj mindig arra hogy a babának egy kiegyensúlyozott mamira van szüksége. Most neked kell erősnek lenned, és legyőzni a félelmeidet!! Remélem tudtam segíteni

Boldog babavárást, és nyugodt éjszakákat kívánok!!

Szia!

Szuper mindkét válasz előttem, szerintem pszichológust feltétlenül keress fel, mert a szülés után, ha nem tudják "kibeszélni" belőled a félelmeidet, még jobban fogsz pánikolni, amit valóban már most is érez a babád. Én jósnőnél is voltam, ha hiszel az ilyesmiben, és van címed, itt az ideje ott is egy látogatásnak és láss csodát: meg fogsz nyugodni. Az álmok ha jól tudom előző életbeli élmények, úgyhogy lehet, hogy csak ez jön elő. Vannak dolgok, amiket egyszerűen cikinek tartunk kimondani férj, tesvér vagy barátnő előtt, ezért fordulj szakemberhez, aki előtt nem szégyenkezel a gondolataid miatt. Nehogy elkezdj rágni egy tragikus álmot és egyre jobban belelovald magad, mert a végén szinte várni fogod, hogy történjen vallami tragédia. Én csak egyszer beszélgettem pszichológussal és hihetetlenül jól éreztem magam utána, valahogy tisztán láttam, milyen ostoba voltam és mi a valóság. Azért egy kis egészséges félelem szerintem nem árt, a könnyelműség sokkal rosszabb gyerekvállalásnál, mint az aggódás.