Két (vagy több) gyereket hogy lehet ugyanúgy szeretni? Hogy lehet 'nem kivételezni' az egyikkel?

Én korábban nem hittem ebben.

Én nem éreztem, hogy szüleim bármiben is különbséget tesznek köztünk. Máshogy álltak hozzánk, mert húgom meg én két külön világ, de a szeretet ugyanaz volt.

Aztán megismertem férjem, neki van egy bátyja, és az anyjuk nem is titkolja, hogy az első gyerek az igazi.

Férjem emiatt mondja és mondta mindig, hogy neki csak egy lesz, mert nem akar egy gyereket se kitenni annak, hogy ezt érezze egész életében, hogy ő második.

Időközben nekünk is meglett a baba, és én is azt mondom, hogy nem tudnék másikat így szeretni. Persze lehet, hogy aztàn menne, de nem tudom most elképzelni.

Mindig azt szeretem jobban, aki éppen alszik. (Valahol olvastam :D)

2 gyerekem van, mielőtt megszületett a 2., el nem tudtam képzelni, hogy fogom őket szeretni. Azt mondom, egyformán. Mind a 2 külön egyéniség, egyiket így szeretem, másikat úgy, de a szeretet minősége és nagysága egyforma.