Depressziós vagyok, ráadásul most más bajom is lett. Anyagi és fizikai is. Félek, hogy meddig bírom rendesen ellátni a kisfiam? Ugye nem vehetik el tőlem?
Van egy 3 éves kisfiam. Nagyon gyakran vagyunk kettesben, mert a férjem kamionozik. Sosem voltam túl vidám alkat, de egy ideje depresszióba estem. Nem azért, mert nincs itthon a férjem, gyerek előtt is így dolgozott. Bár megmondom, segítene ha itthon lenne, akkor szólhatnék valakihez a 3 évesemen kívül is.
Ráaadásul most betegállományban vagyok, gerinc problémákkal küzdök. Voltam már gyógytornán, szteroidos kezelésen. Anyagilag sem állunk túl jól.
Reggelente mindig olyan nehéz felkelni mind fizikai és szellemi értelemben is. Fáj is, és semmi kedvem sincs hozzá. Legszívesebben végigaludnám a napot. Nincs kedvem semmihez. Se hajatmosni, se szépen felöltözni.
A kisfiamat rendben tartom, arra veszem az erőt, legalább neki legyen jó.
Attól félek, hogy egyszer besokalok, vagy fizikailag lerobbanok és nem bírom majd ellátni őt. Ugye nem vehetik el tőlem ha a férjem egészséges? Ha lesz valaki, aki ellátja? Nagyon félek ettől.
Ráaadásul a gyerek is nagyon hisztis, egész nap a cirkuszt rendezi, mindenért sír, dühöng, annak az ellentettjét csinálja amit szeretnék. Ennek ellenére nagyon szeretem.
Nem ezt a választ vártam, de oké.
Igen, ovis, el is viszem oda. Mindent megcsinálok, de nehezen. Nincs belőle kára a kisfiamnak.
De ettől még lehetnek félelmeim, félhetek attól, hogy “mi lesz ha”?
Nem, nem is olyat. Mondjuk csak a címben feltüntetett kérdésre egy választ. Nem pátyolgatást várok, a helyzet átláthatósága miatt írtam le, amit leírtam.
Azon meg nem kell lovagolni, hogy itt, gyors gépelés közben hogyan fejezem ki magam. Szeretem a kisfiam. Ez van. Nagyon is.
Én nem gondoltam volna, hogy más anyák(?) ennyire rosszindulatúak pár leírt mondat után “társukkal”. Nem azt értem rosszindulat alatt, hogy változnom kéne, azzal tisztában vagyok. Hanem azt, hogy szégyelled magad helyettem? De miért? Amiért sietve leírtam valamit és rosszul fejeztem ki magam?
És akarok tenni ellene, nem ez volt a kérdésem célja.
Az egészségügyi problémámmal járok orvoshoz. Csak eddig nem sok sikerrel jártam a kezelésekkel. És ezért félek.
Azért nem kívánom, hogy bárkinek is az legyen az első gondolata reggel, hogy nem akarok felkelni, mert ahogy felkelek végigfut a fájdalom a gerincemben, bele a bal lábamba és elzsibbad az egész, de olyan szinten, hogy a fejemben is nyomás lesz tőle. Ennek ellenére felkelek, de félek, hogy romlik az állapotom és majd nem tudok. És ez nem csak felkelésnél. Ha felveszek egy rossz pózt, már jön is. Hajolás ki van zárva. Én lennék a legboldogabb ha ezzel nem kéne törődnöm.
Ja, igen, bocsi, megint sajnáltatom magam.
Nem vehetik el ha a férjed gondozza amíg te beteg vagy.
Keress egy pszichiátert. Jobbulást.
Beszéltél erről a férjeddel? Nem tudja megoldani, hogy többet otthon legyen? Esetleg egy rokon, vagy barát, aki besegít?
Azt írod, a gyereket gondozod, ez nagyon jó, de azt tudnod kell, hogy a te lelki állapotodat a gyerek is egyből megérzi (akkor is, ha nem mondod, vagy próbálod nem mutatni), a hiszti hátterében is állhat ez.
Szóval szerintem itt most tényleg először magadon kéne segítened, pszichésen elsősorban. A területileg illetékes Családsegítőben van pszichológus, ingyenes.
Nem csodálom hogy így érzel, hiszen egy ilyen betegség, a munkából való kiesés önmagában is megborítja az embert, hát még ha egyedül van...
Én elsősorban kérnék máshonnan is orvosi véleményt a gerinceddel kapcsolatban, milyen kezelési lehetőségek vannak, hogy mihamarabb vissza tudj menni dolgozni.
Ha nincs más, akkor sajnos ki kell várni míg jobban leszel.
Otthon teremts egy kicsit vidámabb környezetet, mehet a zene egész nap, biztosan várja a kicsi is a Mikulást, Karácsonyt, elkezdhettek készülödni, nagyon sok DIY ötletet lehet találni a neten.
Biztos van valami amihez van kedved, csak meg kell találni. Én ilyen mélypontokon a régi szép emlékekből merítek erőt, imádok nosztalgiázni.
Nézz vicces videókat, filmeket, online keress barátokat stb
Ha úgy érzed segítségre van szükséged, akkor szeretettel ajánlom a delutan.hu online lelkisegély alapítványt, lehet velük chatelni bizonyos napokon, én már évek óta beszélgetek velük hasonló problémával, nagyon aranyosak, sokat segítettek :) Emailt is írhatsz nekik, rövid időn belül válaszolnak, de ingyenes skypos konzultációra is van lehetőség, néhány alkalommal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!