Nekem annó mindig azt mondták, hogy élvezzem ki azt az időt, amíg kicsik, mert hamar elröpülnek azok az évek, és vissza fogom őket sírni. Pedig mióta a gyerekeim tinédzserkorba léptek, sokkal jobban érzem magam velük, és minél idősebbek, annál jobb velük beszélgetni, programokat tervezni.
És mindenkinek ezt mondják, hogy azok a legszebb évek, meg kisgyerek kis gond, nagygyerek nagy gond. Pedig szerintem egy boltban hisztiző, fetrengve üvöltő gyereknél nincs rosszabb.
2021. okt. 1. 18:23
1/6 anonim válasza:
Minden életkornak megvannak a maga szépségei és hátrányai. Nyilván azért mondták, mert a kisbabák cukik, babaillatúak, ártatlan nagy szemekkel néznek, és ez egy nagyon szép időszak. Ahogyan a többi is. Kivéve a dackorszakot XD
2021. okt. 1. 18:37
Hasznos számodra ez a válasz?
2/6 anonim válasza:
Örülj neki, hogy ilyenek.
Bár nekem a nagyobb még csak 8 és borzalmas volt vele babaként, de mégis 1000x jobb volt, egyre nehezebb vele együtt élni!
2021. okt. 1. 18:43
Hasznos számodra ez a válasz?
3/6 anonim válasza:
Mert te nem így élted meg, attól még rengeteg ember így làtja.
Nekem csak 6 a nagyobb, de már visszasírom. 1,5-2 évesen volt a legjobb időszak. Most a testvére ennyi. De persze csak ezért nem lesz harmadik, hisz akkor is nevelni kell, ha idegesítő, szemtelen és kifutnék a világból
2021. okt. 1. 18:48
Hasznos számodra ez a válasz?
4/6 anonim válasza:
Van akinek a babakor nehéz, van akinek a kamasz. Tök jó,hogy jól kijöttök egymással. De van olyan is ahol nagyon nehéz a kamasznak és a szülőknek is. Aztán olyan is van, ahol fiatal felnőttként romlik meg a kapcsolat. Meg persze az idő is megszépíti az emlékeket.
2021. okt. 1. 18:49
Hasznos számodra ez a válasz?
5/6 anonim válasza:
Egyrészt azért mondják, mert nyilván ez az idő már sosem jön vissza (persze a többi sem, de mégis másképp telik el egy év egy kamasszal, mint egy bébivel, aki egy év alatt rettentő sokat fejlődik mind fizikailag, mind szellemileg). Másrészt sokan szeretik azt az időt, amíg a gyerek “csak az övék”, nincs olyan kötöttség az életükben mint bölcsi, ovi, munkába járás. Nyilván ahogy a gyerek közösségbe kerül mindenhol több időt tölt, mint otthon (ha az alvást nem számoljuk). Harmadrészt ha a saját családunkat nézem: öcsém 21 éves, ezen a héten kb. 3 órára ha láttuk (anyum még annyi időre sem), pedig együtt élünk. Kepzelheted mennyire vagyunk képben vele kapcsolatban bármiről is, meg ő velünk kapcsolatban, pedig egy háztartásban élünk. Neki 17 éves kora óta a haverok az elsők, a család meg kb az utolsó a fontossági sorrendben, ehhez mérten kb könyörögni kell, hogy bármilyen közös családi programunk legyen vele. Ez meg nem feltétlen nevelés kérdése, mert ugyanazt a mintát láttuk, nekem meg a család van mindenek előtt.
2021. okt. 1. 22:01
Hasznos számodra ez a válasz?
6/6 anonim válasza:
Egyenlore nem sirom vissza az elejet nagyon nagyon nem. Meg csak 3 eves de hiszti ide vagy oda vegre jon a laban es valaszol szavakkal h mit akar es osszesegeben mar sok mindent megertmit mikor hogyan illik. De eltudom kepzelni h vkinek a babakor a minden hat en nem tartozom kozejuk az tuti :)
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: