Sírtál, mikor a gyereked kezdte a bölcsődét/óvodát?

Eldöntöttem menni kell ez van, folytogatott néhe, dea gyereknek rosszabb, ha látja rajtam

Igen. De soha nem előtte. Neki mindig azt mutattam hogy hú dd jó minden

Nem sírtam, de meghatódtam.

Igen, kint az utcán a bölcsis beszoktatáskor :) előttük sosem és persze tudtam is, hogy "hülyeség" csak jól esett kiadni, mert egyébként is bőgős vagyok. Egyébként nem volt semmi gond, büszkén mentek.

Nem! Miért is kellett volna sírni?

Nekem nincs, de testvérem gyerekeinél igen, mindenen bőgök és oylan megható

Nem. Inkább izgultam, hogy minden rendben lesz-e.

Sosem sírtam. Azért nem,mert az oviban csak játszanak,semmi egyéb. És szert sem,mert én is jártam,és emlékszem milyen jó volt az a korszak . Szóval minek sírnék ?

Nem, nem vagyok alapból sem egy sírós fajta, meg a gyerekre sem akartam átragasztani a saját frusztrációimat így nagyon lelkesen kezeltem ezt miközben szerintem nála sokkal jobban izgultam. Egyszer a beszoktatáson viszont amikor játszani akart valakivel akkor egy gyerek rákiabált, hogy nem játszunk veled és meglökte, a kislányom pedig sírni kezdett, na akkor majdnem elsírtam magam de végül nem avatkoztam be, hagytam hogy megoldják és az óvónéni segítsen neki, végül egy másik kislány a csoportból odafutott, megölelte és kedvesen mondta neki, hogy én szeretnék veled játszani, na akkor meg a meghatottságtól sírtam majdnem. :D

Csak itthon, amikor hazajöttem és furcsa volt nélküle. De csak kicsit.