Miért jó manapság minden babás témában ez a rohanás?

Nincs teljesen igazad kérdező. Rengeteg dolog van, ami pusztán anyuka kényelmét szolgálja, de hosszú távon káros lehet a babára nézve.

Vegyük példának a cumisüveget. Bizonyított tény, hogy azok a gyerekek, akiket nem szoptattak, sokkal inkább érintettek bizonyos fogszabályozási anomáliákkal. Nem véletlenül van az, hogy elmész egy osztályba és a 30 gyerekből már ránézésre is 20-nál indokolt lenne a fogszabályozó. Ez nem jelenti azt, hogy mindenképpen lesz valami anomáliája a gyereknek, de ugyanolyan az összefüggés, mint a dohányzás és a tüdőrák között. A legtöbb babáknak gyártott itatós pohárra ugyanez elmondható. Ha anyukának van kedve és türelme, miért ne lehetne rendes pohárból megitatni? Mert mi történik? A legrosszabb forgatókönyv szerint egy kis víz (mert ugye vízzel itatjuk a babát, nem teával és kakaóval) rácseppen a felsőjére, na bumm. Nálunk eddig egyetlen egyszer kellett átöltöztetni emiatt, de sokkal gyakrabban mondjuk amiatt, mert bukott, vagy kiázott a pelus, de önmagában amikor eszik is, hiába a partedli, belenyúl a kezével a szájába, majd szétkeni magán. Hogy úgy mondjam, portio minor ehhez képest az, hogy a pohár miatt van esély átöltözésre.

Én nem érzem azt, hogy itt bármilyen versenyről lenne szó. Alkalmazkodni kell ehhez a világhoz is, ahol igen, adott esetben kell 2 lábon megtenni pár száz métert, vagy meg kell tanulni azt, hogy nem kakáljuk ott össze magunkat, ahol ránk jön az inger. Soha olyannal nem találkoztam a mi korosztályunkból, hogy valaki ezt már 1 évesnél erőltette volna sőt, kifejezetten az ellentétével találkozni: rendszeres probléma van abból, hogy ovira még nem szobatiszta a gyerek, hogy a 4 éves reggel cumisüvegből issza a kakaót (azt megy a csodálkozás, hogy ortopéd feje van, meg rohadnak ki a kis fogacskái szegény gyereknek), de ismerek olyat is, ahol az 5 évesre éjszakára még pelenkát adtak, a 4 éves meg cirkuszolt, hogy ő a babáknak való üveges pépet akar enni. Egyre több családban divat ebédet több menüt csinálni, mert a gyerek nem esz meg semmit, csak a sült krumplit, esetleg egy kis rántott hússal, de inkább csak ketchuppel. Rohanás? Pont, hogy ennek az ellentéte tapasztalható, már lassan ha véletlenül valamire nevelni akarod a gyereked, akkor hívják rád a gyámügyet, mert miért nem hagyod szabadon felfedezni a világot.

Csak összehasonlításképpen: A száz évvel ezelőtti 3 éves libákat őrzött a mezőn, a 60 évvel ezelőtti egyedül járt bevásárolni, a mai pedig állítólag még arra sem "érett", hogy felismerje, ha pisilnie kell. 50 évvel ezelőtt egy 9-10 éves iskola után hazament az üres lakásba, onnan lement a pincébe, fát hasogatott, és begyújtott, mire a szülei hazaértek. (Családi példa) Az ugyanennyi idős gyerek ma két sarkot sem tehet meg önállóan, és "nem érett" még arra, hogy késsel felvágja a rántott húst.

Addig nem fog kanállal enni, pohárból inni, amíg nem adod a kezébe. Addig nem fog vécét használni, amíg nem veszed le róla a pelenkát. Addig nem fog a lábán jönni, amíg ki nem veszed a babakocsiból. A tanítgatás, a hibázás lehetőségének fenntartása még nem "tréningelés". Akkor tréningelném, ha pofon vágnám minden egyes alkalommal, amikor leönti magát vízzel. Viszont ezzel a "ne tanítsuk semmire, majd mindennek eljön a maga ideje" hozzáállás túltolásával nevelünk generációról generációra életképtelenebb embereket, akik még harminchoz közel is azt várják, hogy "jöjjön el az ideje" annak, hogy elhagyják a mamahotelt, és a saját lábukra álljanak.

Jó, akkor fogadd el, hogy nem vagyunk egyformák. Se mi, szülők, se a gyerekeink. Van szülő, aki szívesen próbálkozik, van gyerek, aki ebben partner is, és van, aki nem. Engem egyáltalán nem zavart, hogy a gyerekem napi x alkalommal nyakon öntötte magát, aki érdekel, az nyilvám nem fog 1 évesen poharat adni a kezébe. Neked az tűnik egyszerűbbnek és kényelmesebbnek, ha sokáig te eteted, én meg pont az egyszerűség és a kényelem miatt hagytam már nagyon korán egyedül enni, akkor is, ha kézzel-lábbal.

Úgyhogy a kérdésedre a válasz: aki előbb elkezd dolgokat, mint te, az azért teszi, mert nekik így jó. Pont.