Autista gyerekek anyukáit kérdezném elsősorban, vagy olyanokat akik jártasak a témában. Már korán kerülte a tekintetet a babakorában, vagy ez csak úgy kialakult? Volt egyéb korai jele?

1-es mint érintett kikérem magamnak ezt a dilettans üres frazist. Nem tudom ki honnan szedi hogy Bill Gates autista volt, de ha az is volt pont olyan ritka az ő sorsa az átlagember között, mint az autisták között.

Nyilván első körben abban reménykedik az ember hogy a gyereke NEM autista, második körben hogy ha az akkor legalább olyan mint Bill Gates, de ez nem nagyon jön be.

Szerintem kevés rosszabb dolog van mintha egy olyan genetikai betegségben szenved a gyereked ami szellemileg teszi tönkre, gyogyithatatlan, segítséget nullát kapsz hozzá, és ketszer-haromszor nagyobb eséllyel lesz a következő gyereked is érintett.

Ja és nem kell Bill Gates meg Einstein, én egy átlagos kis kölyköt szeretnék.

Fél évesen már egyértelmű volt, hogy nem hallgat a nevére. Nem kapja fel a fejét és nem néz rá az emberre, viszont amikor neki tetszett, akkor nézett ránk, előfordult, mittudomén 1/10szer, hogy ez egybe esett, de most, hogy van rálátásom más babákra, ők fürkésznek, odafigyelnek, végig a szemedben van a tekintetük.. Az én gyerekemnek rövidebb ideig voltak szemkontaktusai, illetve kb 5 alkalom volt az első két évben, mikor egy két percig folyamatosan a szemembe nézett. Ez nem azt jelenti, hogy látványosan került, vagy zavaró lett volna neki, csak össze vissza figyelt, mindig babrált valamit.

Építeni azt 2+ éves korban, de sosem volt ilyen építős sorbarakós típus, sőt gyakrabban döntött fel dolgokat, mint épített, ellenben nagyon szeretett rajzolni, hamar ment az arc, és meg is tudta mutatni magán, mi-mi és 2 évesen 50 darabos kirakót rakott ki(aminek kerete van) pár pillanat alatt, mint valami gép:) Sajnos ez a jó szokása nem maradt meg.

Én nem ismerek hasonló autista gyerekeket, csak aspergeresek közt látok hasonlóságot, ahogy észrevettem, ott viszont a szabálykövetős, megmagyarázós, előre tudni akaró mi jön(náluk fontos a napirend), heves érdeklődés, nem beszűkült, adatok megjegyzése, pl nem az, hogy szép a bálna, de nagy szája van, hanem ha bálna, akkor hány méter mélységbe merül, általános hangulati állapot(van aki folyton vidám, és néha ideges, szomorúnak meg a többinek még nem láttad, van aki általánosan komoly, kicsit robotos és nehezen jön ki ebből), és rengeteget magyaráznak mit miért tettek és másoknak mit miért kellene tenniük és mindent érteni akarnak.

Az összes többi autista nem hasonlít szerintem, minél többet gondolkozok rajta, annál kevésbé.. Rugalmatlanság, szociális problémák, kommunikációs nehézség az auti hármas. Van akinél van repetitív mozgás, de sokaknál nincs, van aki lassú, van aki pörög, van aki durván szégyellős, van, aki nagyon nyitott, van, aki passzív, van aki válogat a kajákban, van, aki mindent megeszik.. Egyiket ez zavarja, másikat az..

Most hogy hasonlítod össze, hogy az egyik csak 15 fajta ételt eszik meg, a másik meg csak a kedvenc ruháit hordja, vagy a kedvenc útvonalán akar hazamenni.. És akkr benyögik, hogy hahh, rugalmatlanság mindegyiknél első tünet.

Aztán van, aki szégyellős és elmegy, ha játszani akarnak vele, nehezen mer megszólalni. Van, aki ölelget másokat, és mindenkit megszólít, a másik meg hevesen reagál, ha valami van, ezért nem szívesen barátkoznak vele, a negyedik meg csak csinálja, amit mondasz.. És akkor benyögik, hogy haah! szociális nehézség, második tünet.

Az egyik nem beszél egyáltalán, csak az anyjával, a másik nagyon halk és napokba telik, mire oldódik, a harmadik alaphangja eleve hangos és be nem áll a szája, a negyedik meg mindig visszakanyarodik a kedvenc témájához, az ötödik meg ismétli, amit mondasz. És akkor meg is a harmadik, Hahh, kommunikációs nehézség!

Sokszor elég kettő is, mert a kommunikációs nehézségből következik a szociális nehézség..

Csak azt az almalevet akarja inni, amit anyja vesz, mert jóminőségű(legalább 100x elmondom, hogy ne az alacsony gyümölcstartalmú vacakot igya), rugalmatlan gondolkodás. Ha azt mondják, mondjon mesét a képről, amin apa oroszlán van, meg egy kisoroszlán, ő az oroszlánkirályt mondja.. Egyébként ki tud találni mesét magától, de szó szerint vette, egy mesét mondott, ami a legjobban passzolt a képhez..

Szerintem marhaság ez az egész. Az utolsó kettő a mi diagnosztikánkból a rugalmatlanság és a kommunikációs-rögzült gondolkodási probléma.

Szerintem begyűjtenek mindenfajta nehézséggel rendelkező gyereket az autizmus címszó alá, akiknek a furcsaságára nincs szó vagy kategória.

Tényleg minden autista más és ezzel együtt a tünetek is elég eltérőek lehetnek. Lehet, olyan is, hogy megvannak a tünetek és mégsem auti a gyerkőc.

A nagyfiam végig nyugodt baba volt, igazi álom, evett-aludt. Ha valamit csinálnom kellett, annyit mondtam, hogy anya dolgozik és szuperül elfoglalta magát. Imádott és ma is imád építeni. 1 éves kora körül még fa kockákból, után 1,5 éves korától színes dominókból épített tornyokat, de olyan magasakat, amiknek a tetejét csak székre állva (ha nem figyeltünk eléggé asztalra) tudta befejezni és imádta őket lerombolni is. Szemkontaktust tekintve fogalmam sincs, akkoriban még nem tudtuk, hogy auti és első csemeteként nem tudtam, hogy mit kell figyelni. Később felvett egy olyan tekintetet, mintha az ember szemébe nézne, de mégse, csak úgy átnéz rajtunk. Emlékszem, hogy ez volt az első megmagyarázhatatlan rossz érzésemnek a forrása. Mindig lassabb és megfontoltabb volt a kortársainál. Nem szeretett játszótérre menni ha mások is voltak ott, csak akkor, ha magunk voltunk. A kortársai teljességgel hidegen hagyták, pontosabban inkább nem tudott velük mit kezdeni (ma sem nagyon tud). Benne leginkább az volt a furcsa, hogy a legapróbb dolgot, folyamatot, tárgyat is aprólékosan megfigyelt, de ami nem érdekelte azt mintha el is felejtette volna. Ami viszont érdekelte, azt megunhatatlanul, órákon át tanulmányozta. Mikor megszületett a középső gyerkőc (a nagy 2 éves volt), akkor volt csak nagy a különbség a két gyerek között. Már babaként is teljesen másak voltak, de ezt ugye betudtam az eltérő személyiségnek. Bölcsibe nem járt, csak akkor került oviba (4 éves volt) mikor megszületett a legkisebb csemeténk is. Akkor jelezték, hogy nagyon furcsa a gyerek. Első körben arra gyanakodtak, hogy értelmi fogyatékos. Mint kiderült az oviban senkivel sem kommunikált. Olyan volt mint egy szobanövény, ha szőnyegen kellett játszani ott volt, ha a padon ülni ott maradt, de csak létezett. Végül 8 évesen kapott diagnózist (asperger, generalizált szorongás). Ő például nem repked, csak ha nagyon izgatott, kicsit eltartja magától a kezét és szétfeszíti az ujjait. Idegen számára alig észrevehető. Most 11 éves.

A legkisebb gyerkőcben az volt a furcsa, hogy megállíthatatlan volt. Nála már feltűnt, hogy nem néz ránk, és amint tudatosan mozogni tudott felmászott mindenre. Ezt úgy kell érteni, hogy járni még nem tudott, de a könyvespolc tetejére fel tudott mászni. Ami pedig a legrosszabb volt, hogy egyáltalán nem hallgatott rám, ránk, senkire. Hiába jeleztem mindenhol, hogy itt valami nagy gáz van, csak a gyerekorvos és a védőnő hitt nekem. A tünetek csak szépen gyűltek. Végül mikor oviba került, elismerték, hogy tényleg nagy gáz van. 4 évesen kapott diagnózist (gyermekkori autizmus, adhd). Ő akkor repked, ha nagyon örül valaminek vagy nagyon kétségbe van esve. Mindenkivel szívesen játszik, aki azt szeretné játszani amit ő és úgy, ahogy ő. Rendkívül barátságos, talán túlzottan is. Mindenkiben játszótársat lát, a pici babákban és a 90+os néniben is.

Bocsánat, hogy hosszú lett! Még így sem írtam le a századát sem a tapasztalt dolgoknak, de ha megpróbálnám, akkor a telefonnal a kezemben tölthetném a hetet... 😂

És amúgy ha más gyerekekkel látod úgy érzed más mint a tobbiek? Honnan jutott amúgy eszedbe hogy erre gyanakodj?

Az az igazság hogy ez alapján lehet hogy egy év múlva nevetsz majd az aggodalmaskodasodon, lehet azt mondod: igen ezek voltak az első jelek. Ezert nem lehet még ilyenkor mit mondani sajnos, pedig jó lenne ha valaki megnyugtatna az embert.

Szoktam hasonló kerdeseknel látni olyan választ is, ahol írják hogy mennyi fura (autista jellegű) dolga volt a gyereknek aztán ovis korra tök átlagos lett. Ők azonban ritkabban írnak ilyen kerdesekre. Akinél meg sajnos később baj lett, az utóbb meg másképp ítél meg dolgokat. És hogy mondjam, látatlanban aztán könnyű tévedni. Valahogy a gyerek egész viselkedése az arulkodo nem az hogy pl kivalogatja a piros golyókat.

Egyébként nagyon sok erintett gyereknél van táplálkozási zavar már igen fiatalon meg alvaszavar. A szemkontaktus nagyon valtozo, az elmenymegosztas tehát hogy odviszi neked a falevelet/tucskot-bogarat, hogy megmutatja a repülőt inkabb árulkodó. Remélem semmi gond nem lesz a babaddal.

3-as

Ugyan nem hozzám szóltál, de mint érintett, nálad is jobban, mivel én magam vagyok autista, nem pedig rokonom / ismerősöm az, kikérem magamnak ezt a stílust. Mi az hogy szellemileg tönkre vagyunk menve ? Nagyon unom már, hogy mind úgy vagyunk beállítva, mint valami hülye fogyatékos robot.