Miért lenne szükség beteg gyerekekre? Miért lenne szüksége a világnak autistákra, down-kórosokra, és egyéb betegségű gyerekekre?

Csak míg egy downt szűrni lehet az autistát nem. Meg még csomó olyan fogyatékot neurológiai problémát ami magzati korban nem derül ki.

Míg a downos között is akad enyhe úgy az auti között is, ahogyan súlyosan érintett is. Egy enyhe downos is képes lediplomázni, aktív szerves része tud lenni a társadalomnak.

Minden élőlényt /személyt megillet az élet,a kérdés csak az, milyen az az élet.

Nem minden kapcsolatot vág tönkre egy beteg gyerek,van ahol sokkal jobban összehozza a feleket. Legtöbb esetben ott van nagy szakadék ahol nincsenek tisztában, nem derül ki, hogy beteg a gyerek.

Azok akik be tudnak vállalni egy nyílvánvalóan beteg gyermeket, ott

sokkal nagyobb a szeretet, elfogadás.

Persze lehet más szemszögből is nézn,hogy túl önzőek, hogy racionálisan végig gondolják a gyerek jövőképét.

Minden csak nézőpont kérdése.

A down es az autizmus nem lehet ilyen szempontból egymás mellett. Az egyik egy szűrhető dolog, tehát dönthető ha csúnyán akarnék fogalmazni a másik nem, akkor derül ki, amikor már nem vagy döntési helyzetben.

Tudom, hogy a kérdés lényege nem ez, de azért ezt muszáj megemlítenem.

A kettes válaszolóval egyet értek.

Rengeteg ember él a földön, akiknek úgymond nincs hasznuk. Ennyi erővel elköttethetnék az összes mélyszegénységben élő afrikai nőt, mert ők is csak nyűg a társadalaomnak. Vagy a gyilkosok, pedofilok stb.

Nem vagyunk igazságosztók, nem tisztünk eldönteni, hogy kinek kellett volna meg sem születnie és ki élhetne. Ha jól rémlik a Gyűrűk ura c. filmben volt valami ilyesmi, hogy sokan élnek, akik halált érdemelnek, és néhányan meghalnak, akik élhetnének.

1-es milyen az az "enyhe down-os? Vagy down szindrómàs valaki vagy nem,olyan nincs hogy enyhe... Max olyan van hogy enyhe értelmi sérült valaki... (Gyógypedagógus vagyok).

Amúgy sok család van valóban ahol egy sérült gyerek szétzilàlja a családon belüli kapcsolatokat.. de csak ha hagyjàk. Lehet kérni segítséget pl. hogy a többi gyerek nevelèsènek rovàsàra ne menjen az,hogy csak azzal az egy gyerekkel foglalkoznak. Én azt se tartom bűnnek ha bent lakàsos intézetbe adják és látogatják (ezt a súlyos sérültekre értem), persze ott bànjanak velük megfelelően.

Amúgy meg az enyhèk vagy közép súlyosak (pl down) közül is sokan kèpezhetőek és be tudnak illeszkedni a társadalomba ha segítik őket,tudnak minőségi munkát végezni.

Mert nálunk darabra kell gyártani a puját, semmi más nem számít.

Egyébként nincs rá szükség, de ugye a hormonok.

Ennél már csak az "jobb" amikor nem veteti el a beteg gyereket, aztán hirtelen felindulásból még csinál párat, hogy legyen ki gondoskodjon majd róla.

A Down-kórhoz nem értek. Viszont ami az autizmust illeti, ott nagyon eltérő szintű lehet az érintettség (ebből az enyhébbeket régebben Aspergeresnek sorolták be, de ma már ezt is belevonták az autizmus-kalap alá, enyhe formaként). És bizony az enyhe esetek, megfelelő körülmények között kifejezetten az előnyükre tudják fordítani az autizmusukat. Elvileg a kutatók között gyakoribb, és a saját tapasztalatom is ez (kutatóintézetben dolgozom, senkinek nem láttam a diagnózisát, de sok kolléga viselkedése elég gyanús). Ha valakit gyerekkorában megnyomorítanak emiatt lelkileg, akkor persze nem várható jó kimenetel, de pont ezért futnak mindenféle autizmussal kapcsolatos kampányok.

A kérdésedet inkább úgy kéne föltenni, hogy mi szükség súlyosan fogyatékos emberekre? Így lehetne értelmesen tárgyalni, szempontokat fölhozni. De általában az autizmusra megkérdezni ezt nincs értelme, mert az egy nagyon széles spektrum.

5#

Miért kérdezed ha saját magad megválaszolod? 🤔 Nyílván az értelmi képessegre értettem az enyhét vagy a súlyosat..