Teljesen kivagyok az itthonléttől, megőrülök! Mit tudsz tanácsolni?

Nézd, én úgy gondolom, hogy idővel minden gyereknél eljön az az idő, amikor nyitottá válik a közösségre és szűknek érzi az otthon négy falát. Ez nyilván mindegyikőjüknél más, hiszen nem egyformák. Én úgy látom az enyémnél két évesen eljött ez az idő és többet ártok neki ha a szoknyámhoz kötöm. Fontossá váltak számára olyan ingerek a külvilágból, amiket idehaza nem tudok neki nap mint nap megadni. Igen, unalmasnak tartja ugyanazokat a játékokat ezerötszázadszor, ugyanazt a játszóteret kismilliomodszor. Jól lehet szintén rosszul viseli a monotonitást. Ugyanakkor községben lakunk, így nem tudom őt minden nap bevonszolni a városba, vagy játszóház után kajtatni, hogy biztosítsam számára a változatosságot. Szerintem pont attól vagyok megfelelő szülő, hogy felismerem az igényeinek a változását és megoldást keresek rá. Nem erőltetek rá olyan dolgokat, amiket már nem igényel.

A "kötelezettségek minimálisra csökkentését" a házimunkákra értettem. Igen, ebből csak annyit akarok végezni, amennyit nagyon muszáj és slussz. A többi idő legyen a családé, a gyereké. Ha ezért nem való nekem gyerek, hát kövezzenek meg!

Én még csak 1,5 éve vagyok itthon,de nagyon megvisel,mert előtte ilyen "szaladgálós mérgezett-egér" típus voltam. Most más.

Odáig már eljutottam,hogy ma végre aerobikozni megyek.Valamit ki kell mozdulni, ami teljesen független a gyermekemtől.

De én teljesen megértelek. Jövőre mi is második babát tervezünk,szóval én is itthon leszek még egy darabig.

Szia!

Én is 4 éve vagyok itthon és most egy pár napja már nagyon bedepiztem! Eddig az tartotta bennem a lelket, hogy 1-2 hetente 1-2 órára elmehettem itthonról egy kicsit, de most már ahhoz sincs kedvem! Régebben tökre szerettem csinin felöltözni, kistáskát vinni, nem azt a hatalmast, amibe belefér a 2 gyerek csereruhája, pelus, kulacsok stb :)) Most már kedvem sincs kicsípni magam...

A páromnak mondtam a telefonban, hogy depis vagyok, erre az volt a válasza, hogy akkor inkább haza sem jön... Tök jó, hogy ő is még inkább belémrúg, ahelyett, hogy segítene és meghallgatna.

Az a gáz, hogy mi nem megyünk sehova, mert hogy minden milyen drága és milyen messze van. Az össz. családi program az a heti bevásárlás, hát szánalom a köbön!!!!

Tudom, a meló is ugyanilyen mókuskerék, 10 évig dolgoztam a gyerekek előtt, de ott legalább elismertek és volt kivel beszélgetnem! Most semmi elismerés, mert csak azt veszi észre mindenki, ha valami nincs megcsinálva. Kb. 10x pakolok össze a nappaliban 1 nap, de persze mindenki a 10. után állít be, amikor úgy néz ki, mintha bombát robbantottak volna, én meg henyélnék egész nap.

Annyira elegem van az egészből!!!!!

"A páromnak mondtam a telefonban, hogy depis vagyok, erre az volt a válasza, hogy akkor inkább haza sem jön..."

Jézusom!!!!!!!!!!!ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá